A szép számú közönséget a gyűjteményalapító és a kiállítást rendező kurátor, ifj. Gyergyádesz László művészettörténész után dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntötte. "Ezen alkotások a hit igazsága által kijelölt utat mutatják számunkra" – mondta a helyettes államtitkár – "és hozzásegítenek bennünket, hogy mélyebben és személyesebben megérthessük a láthatatlant". A kiállítást dr. Nagy Márta bizantinológus, egyetemi docens nyitotta meg, melyet a harangozás okozta hangulatos szünet osztott két részre. Szakmai elemzésében elsősorban a kiállítással kapcsolatosan felmerülő fogalmakat (pl. keresztény, szakrális, ikonográfia), s ehhez képest a XX–XXI. századi művészetnek, művészeknek az európai keresztény művészet majd kétezer éves hagyományhoz való viszonyulását vizsgálta. Ezzel kapcsolatosan idézte Pilinszky János írását is Bach János passiójáról: „Számomra Bach elsősorban Isten-bizonyíték.” Ennek igazságáról magunk is meggyőződhettek a jelen levők, hiszen a keretet Ittzés Gergely Liszt-díjas fuvolaművész remek előadása (Bach, majd Sári József) adta.

A június 28-ig megtekinthető tárlaton 80 alkotó 85 műve látható (akik közül többen is megtisztelték jelenlétükkel a megnyitót): Ábrahám Rafael; Aknay János; Ardai Ildikó; Bábás Erika; Balanyi Károly; Ballonyi Pál Margit; Barnóth Zoltán; Blaise Simon Balázs; Csete Ildikó; Csollák Mihály; Damó István; Darázs József; Dárday Nikolett; Dréher János; Gáll Ádám; Ganczaugh Miklós; Gérné Mezősi Aranka; Gonda Zoltán; Gyalai Béla; H. Barakonyi Klára; Herczeg László, Hévizi Éva; Jászberényi Matild; Jung Krisztina; Kalmár Pál; Kántor József; Károlyi András; Katona Szabó Erzsébet; Kecseti Gabriella; Kertészfi Ágnes; Kiss Márta; Kovács Ferenc; Kudász Ferenc; Láng Eszter; Láng-Miticzky Katalin; Maczkó Erzsébet; Madarászné Kathy Margit; Makkai Márta; Marosi Kata; Máté János; Matzon Ákos; Mátyássy László; Mazalin Natália; Móder Rezső; Morvay Ibolya; Olajos György; Olescher Tamás; Orient Enikő; Orosz István; Pájer Emília; Papp György; Petri Ildikó; Petri Katalin; Pistyúr Imre; Prutkay Péter; Remsey Flóra; Sándor Edit; Sándor József – Attila; Skoda Éva; Somogyi Győző; Sor Júlia; Stefanovits Péter; Szabó Ágnes Erzsébet; Szakács Imre; Szekeres Erzsébet; Széles Judit; Szemadám György; Szemereki Teréz; Szilágyi Imre; Szűcs József; Tellér Mária; Tóth „Bogyó” István; Tóth Csaba; Tóth Szvetlána; Turi Endre; Wagner János; Wellisch Tehel Judit; Zalubel István; Zsigmond Aranka és Zsolczai Balázs.

Az elmúlt 15 év során a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye (volt Kecskeméti Képtár) fő tevékenységi és gyűjtőköre a keresztény tematika jegyében alakult. 2000-ben először az 1000 év – magyar szentek című kiállítást, majd 2002-ben az I. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálét rendezték meg. Az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választották, 2005 tavaszán pedig a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét. A harmadik biennálén, 2006-ban az oltár volt a téma, a negyediken Krisztus példázatai, az ötödiken pedig az Apokalipszis, a Jelenések könyve. 2013 tavaszán az angyalok voltak a főszereplők, míg 2015-ben, a hetediken a gyermekek („Isteni gyermek” – „Isten gyermekei vagyunk”) voltak az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program.

Időközben a biennálékra támaszkodva – elsősorban ajándékozás útján – sikerült egy több mint 300 darabot számláló, speciális gyűjteményi egységet létrehozni. (A kecskeméti Cifrapalotában május 17-én zárult VII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennáléhoz kötődő előzetes felajánlások szerint újabb 60 művel fog gyarapodni még ebben az évben.) Ebből a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető kollekcióból már több helyen (pl. Pesterzsébeti Múzeum; Kecskeméti Képtár; Országos Széchényi Könyvtár; Eger, Zsinagóga Galéria; Klebelsberg Kultúrkúria; Pécsi Galéria) is bemutattak egy-egy válogatást a kortárs hazai keresztény tematikájú művészet legjobb alkotásaiból. A Szent István Bazilikába szóló meghívást elsősorban a lovagtermi kiállítóteret kialakító és azt 2010 óta remek kiállításokkal megtöltő Bukta Norbert festőművésznek köszönhetik a szervezők. Magyarország egyik leglátogatottabb helyszínéről van szó. Speciális adottságainak köszönhetően, a kiállítás teljes időtartamára (április 17-től) vetítve mintegy 150 ezer látogató várható. Az elmúlt hetek adatai alapján már most kijelenthető, hogy ez a Kecskeméti Katona József Múzeum valaha volt leglátogatottabb vendégkiállítása!

Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése a „spontán” ajándékozásra. A gyűjtemény összetétele, minősége tehát alapvetően az alkotók jóindulatától és az egyes biennálék témájától függ, éppen ezért igyekeznek kihasználni a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt műtárgyvásárlási pályázatokat is. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész muzeológusként e gyűjtemény létrehozatalát tartja eddigi tevékenysége legfontosabb eredményének, melyből talán egyszer egy új állandó kiállítási egység is létrejöhet majd a Cifrapalotában, vagy más kecskeméti épületben.