Pollágh Péter szerkesztő így ír a kötetről: „A megismerés fája elveszi tőlünk az élet fáját” – írta Johann Georg Hamann, és sírni valóan igaza volt. Jéghideg és pazar szereplíra? Vagy csak félelemvezérelt kódbeszéd? Egy kém, aki félti az életét? Ki beszél, s mit is tud pontosan? Döntsék el Önök. De nagyon kérem, a titkokat őrizzék meg.

A beszélő bujdosik, mint egy kuruc, és énekel. Kaiserek és Königek pletykáltak róla, leselkedtek utána, de mégis: sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudták az arcát. Nem tudni, mettől meddig élt. Nem ismerjük a sírját. Az adatbázisokban nincs meg ujjnyoma, sem DNS-e.

Elsőre sötét van az élet sűrűjében, mint egy paprikában, de „először a medvék érzik meg / a hajnalt. Majd a cirkusz többi állata / üvölt a fájdalomtól és a gyönyörtől. / Hozzájuk csatlakozhatunk mi, / a nekünk tetsző módon és időben. / A csakis ránk jellemző ruhában / és pózban, szabad emberekhez méltón”.

Ízelítőül a kötet néhány verse az elejéről:

BELÉPŐ

Szeretek ide járni.

Füstölők és képek kötnek

össze egy vitatott világgal,

a zene is nekem való,

halk és ismeretlen.

Aláfesti fordulóimat

a márványlépcsőn,

mely a pangás éveinek

hála egyben díszkút.

A szolgák fürdővendégnek

kijáró tisztelettel emelik

az illatozó nyárfalombot,

szemmel leintem őket.

Összemérem termetem a fénylő

pillanatban baktató alakkal,

és a nyilvános helyen

üdvös pókerarccal

átvágok a nagycsaládként

ázó örök csüggedőkön.

Megmártózom az oldott

érctől illatozó vízben,

alábukok, majd farvizemre

véve néhány élhetetlent,

felveszem az ideális tempót.

ELEFÁNTCSONT

Most jöhet a letörlő,

az olajozóhelyiség és a gyúrás.

A masszőr tenyerétől ajzva

sóhajunk könnyen magasztos

huszonnégy sorosra fut ki,

örök motívumainkkal.

A pihenőtermi áhítatban az is

benne van, hogy hamarosan

újra mártózunk a medencében,

melynek szimbolikájáról

könyvtárakat írtak.

Jól mondja a csillagok

s a nyelv szakavatott ismerője:

a mázas falból csordogáló víz

zökkenők és durva zajok nélkül

képes hajtani a kéjenc imamalmát.

Ritmusában kazántüzek

és iszapfőzők dohognak,

a zuhanyhíradóban ismétlik,

hogy urunk kisebb lett a képen,

és az égi kő is hiányzik füléből,

a kupolatér homályában pedig

feldereng a falfülkékbe kockáival

bejáratos pincér.

Cím: Az élet sűrűjében

Szerző: Gál Ferenc

Kiadó: PRAE.HU + PALIMPSZESZT

Oldalak száma: 74

Borító: puha, színes, visszahajtott füllel, 200x180 mm

ISBN 978-615-5070-48-8

Nyelv: magyar

Kiadás éve: 2015

Ár: 2500 Ft

Kategória: Versek

A borítót Szilágyi Lenke fotójának felhasználásával Szalay Miklós készítette.

Előjegyezhető vagy kapható a jobb könyvesboltokban, internetes könyváruházakban.