2009. január 30., péntek

Hindemith: Szimfonikus metamorfózisok Weber témáira
Weber: f-moll klarinétverseny, op. 73
Schumann: 1., B-dúr („Tavaszi”) szimfónia, op. 38

Vezényel: Hamar Zsolt
Közreműködik: Sharon Kam – klarinét

Sharon Kam Kam Izraelben született, 16 éves korában debütált az Izraeli Filharmonikusokkal, Zubin Mehta vezényletével. Tanulmányait a Juilliard Schoolban Charles Neidichnél folytatta, támogatója Isaac Stern volt. 1992-ben Münchenben megnyerte az ARD versenyét, azóta Európa, az Egyesült Államok és Japán legjelentősebb zenekaraival dolgozik. A 2007/2008-as szezonban például az Izraeli Filharmonikusokkal, az Oregoni Szimfonikus Zenekarral, a Prágai Rádió Szimfonikus Zenekarával lépett fel.

Jelentős fesztiválok rendszeres vendégművésze (Ravinia, Verbier, Schleswig-Holstein, Vancouver, Marlboro, Risør, Cork és a heimbachi Feszültségek Fesztivál). Kamarazenészként olyan művésztársakkal dolgozik együtt, mint Heinrich Schiff, Lars Vogt, Christian Tetzlaff, Leonidas Kavakos, Marie-Luise Neunecker, Antje Weithaas, Gustav Rivinius, Tabea Zimmermann; vonóskvartettekkel, mint a Tokyo, Artemis, Artis, Kuss és az American String Quartet. Itamar Golan zongoraművészhez hosszú és eredményes együttműködés fűzi. Sharon Kam számos darab ősbemutatóját játszotta, mint pl. Krzysztof Penderecki Klarinétkoncert és kvartett című művét, valamint Peter Ruzicka Emlékezés című klarinétkoncertjét.

2003-ban bemutatkozott a Salzburgi Ünnepi Játékokon, melyet 2005-ben és 2006-ban is meghívások követtek, 2006 augusztusában Herbert Willis: Klarinétkoncertjét adta elő Salzburgban. Mozart születésének 250. évfordulóján a prágai Nemzeti Színházban Mozart klarinétkoncertjét játszotta, melyet 33 országban élőben közvetítettek.

A Berlin Classics kiadó gondozásában 2005-ben kiadott lemezéért (MDR Szimfonikus Zenekar; Spohr-, Weber-, Rossini-, valamint Mendelssohn-művek) 2006 előadóművésze Echo Klassik díjban részesült, mellyel már 1998-ban is kitüntették a lipcsei Gewandhaus Zenekarral, Kurt Masur vezényletével felvett Weber-koncertek című lemezéért. Az American Classics című felvételéért (Londoni Szimfonikus Zenekar, karmester: Gregor Bühl) a Német Lemezkritikusok Díjában részesítették. Számos CD-felvétele bizonyítja, hogy otthonosan mozog a klasszikustól a kortárs zenéig, valamint járatos a dzsessz világában is.

2009. március 13., péntek

G. Fauré: Pelléas et Mélisande – szvit
Ginastera: Hárfaverseny, op. 25
Debussy: Images (Gigues, Ibéria, Rondes de printemps)

Vezényel: Christian Gansch
Közreműködik: Xavier de Maistre – hárfa

Christian Gansch a Bécsi Zeneművészeti Akadémián folytatott zongora- és hegedűtanulmányokat. 1977-től három évig a Bécsi Kamarazenekar koncertmestere, 1981–1989 között a Müncheni Filharmonikusok vezető tagja. Ezt követően a Deutsche Grammophon GmbH-nál produceri posztot töltött be. Karmesteri karrierje 1985-ben kezdődött a Berlini Német Operában. Christian Gansch neves zenekarokkal dolgozott együtt: a Berlini Szimfonikus Zenekarral, a Flamand Királyi Filharmonikusokkal, a Luxemburgi Filharmonikusokkal, az NDR Szimfonikus Zenekarral, az MDR Szimfonikus Zenekarral, a Prágai Kamarazenekarral, az Új-zélandi Szimfonikus Zenekarral, a BBC Szimfonikus Zenekarral, a Francia Rádió Filharmonikus Zenekarával, a Birminghami Szimfonikus Zenekarral, a Skót Királyi Zenekarral, a Finn Rádiózenekarral stb. 1998-ban sikeresen debütált Moszkvában az Orosz Nemzeti Zenekarral. 2003 nyarán a BBC Walesi Zenekarát vezényelte a londoni Royal Albert Hallban, melyet a BBC televízió és rádió élőben sugárzott. Ezt követően kapott meghívást Velencébe a Teatro La Fenice Zenekarához, majd 2006-ban az Opera North társulatához Angliába. A Bonni Beethoven Fesztivált 2006-ban Mihail Pletnyev zongoraművész közreműködésével az Orosz Nemzeti Zenekar nyitotta meg. Az esten Christian Gansch vezényletével Beethoven összes zongoraversenyét előadták, mely műveket a Deutsche Grammophon 3 lemezen adta ki. A 2007/2008-as évadban többek között a Belga Nemzeti Zenekar és a Tokiói NHK Szimfonikus Zenekar vendégkarmestere volt.

Xavier de Maistre a francia zenei élet új csillaga. A touloni születésű hárfaművész szülővárosa konzervatóriumában kezdte zenei tanulmányait, majd Párizsban Jacqueline Borot-nál és Catherine Michelnél tökéletesítette tudását. Közben politikatudományi tanulmányokat folytatott Párizsban és a Londoni Közgazdaság-tudományi Egyetemen. 1998-ban Egyesült Államokban a Bloomingtoni Nemzetközi Hárfaverseny 1. díját és két különdíját nyerte el. Ő volt az első francia zenész, akit 24 évesen felvettek a Bécsi Filharmonikusokhoz. Szólistaként a világ legrangosabb koncerttermeiben lép fel, ilyen például a Wigmore Hall (London), a Lincoln Center (New York), a Berlini Filharmónia, a Concertgebouw (Amszterdam), a Musikverein Wien. Híres zenekarokkal játszott, egyebek között ilyen a Mozarteum Zenekara (Salzburg), az Izraeli Filharmonikusok, az RTL Szimfonikus Zenekara (Luxembourg), a Müncheni Rádiózenekar, az Orchestre National de Bordeaux, a Monte-carlói Filharmonikusok, a Spanyol Nemzeti Zenekar, a Tokiói NHK Szimfonikus Zenekar. Olyan karmesterekkel dolgozott, mint Sir André Previn, Heinrich Schiff, Philippe Jordan, Alexander Lazarev, Christoph Poppen és Bertrand de Billy.  Szívesen látott vendég a világ legnagyobb fesztiváljain: a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a Schleswig-holsteini Fesztiválon, a Schubertiadén, a Rheingaui Fesztiválon, a Bécsi Ünnepi Heteken, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon és a Styriartén. Kamarazenei partnerei voltak: Kathleen Battle, Diana Damrau, Bo Skovhus és Barbara Bonney. 2001 óta a Hamburgi Zeneművészeti Főiskola professzora, rendszeresen tart mesterkurzusokat New Yorkban a Juilliard Schoolban, a Toho Egyetemen Tokióban és Londonban a Trinity College-ban. Lemezeit a Harmonia Mundi és a Claves adta ki, 2008-tól kizárólag a Sony BMG-nél készít lemezfelvételeket.

2009. április 9., csütörtök

Wagner: A bolygó hollandi – nyitány
Elgar: e-moll gordonkaverseny, op. 85
Mendelssohn: 4. („Olasz”) szimfónia

Vezényel: Howard Griffiths
Közreműködő: Várdai István – gordonka

Várdai István 1985-ben született Pécsett, zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneiskolában kezdte, ahol Mátrai Mária volt a tanára. 1996-ban az országos Friss Antal Gordonkaversenyen 1. helyezést ért el, majd az ezt követő évben a verseny elnöke, Mező László Kossuth-díjas gordonkaművész felvette a különleges tehetségek osztályába, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol jelenleg végzős hallgató. 2005-től a Bécsi Zeneakadémián Reinhard Latzko növendéke.

Több rangos verseny győztese, ő nyerte meg 2003-ban az ausztriai Brahms-versenyt, a 2004-es 39. budapesti nemzetközi versenyt, s 2002 után háromszor nyerte meg a David Popper Nemzetközi Gondonkaversenyt, ötven év alatt első alkalommal került dobogóra magyar versenyző, amikor 2007-ben harmadik helyezést ért el a XIII. Moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij-versenyen. 2008-ban a Magyar Köztársaság miniszterelnökétől megkapta a legígéretesebb ijfú zeneművésznek járó Márciusi Ifjak kitüntetést.

Legújabb elismerése: október 27-én Várdai István nyerte meg a rangos Genfi Nemzetközi Zenei Verseny 20.000 svájci frank összegű fődíját, valamint az öt különdíj közül négyet is ő vehetett át, köztük a közönségdíjat, a Pierre Fournier elismerést, továbbá a Coup de coeur Breguet díjat is, amely egyebek között CD-felvétellel és kétéves koncertlehetőséggel is jár.

Howard Griffiths Angliában született, tanulmányait Londonban, a Királyi Zeneakadémián folytatta. 1981 óta Svájcban él. Vendégkarmesterként a világ vezető zenekaraival lépett fel, ilyen a Londoni Királyi Filharmonikus Zenekar, a Francia Nemzeti Zenekar, a Moszkvai Rádió Csajkovszkij Szimfonikus Zenekara, a Luxemburgi Filharmonikus Zenekar, a Varsói Filharmonikusok, a Bázeli Szimfonikus Zenekar, a London Mozart Players, az Orquestra Nacional de España, a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara, a német NDR és SWF szimfonikus zenekara, a Lengyel Kamarazenekar.

Az Angol Kamarazenekarral és az Északi Szimfonikus Zenekarral a koncertek mellett több CD-felvételt is készített. A zürichi kortárs zenére szakosodott Novum Collegium zenekarral mutatta be Hans Werner Henz Rekviem című művét, továbbá olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Sofia Gubaidulina, George Crumb, Arvo Pärt és Mauricio Kagel. A Zürichi Kamarazenekarhoz hosszan tartó kapcsolat fűzte. 1996-tól 2006-ig a zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere volt, vezetésével az együttes sikeres amerikai, távol-keleti és európai turnékon vett részt. A Howard Griffiths és Thomas Pfiffner által 2001-ben alapított Zürichi Mozart-fesztivál (2001, 2004 és 2006) időközben a zürichi koncertélet elválaszthatatlan része lett.

A 2007/2008-as évadtól Howard Griffiths a Brandenburgi Állami Zenekar Frankfurt/Oder fő-zeneigazgatója. Howard Griffiths új és szokatlan projektek támogatója és kivitelezője, így például Mahler 8. szimfóniáját több mint 1000 résztvevővel mutatta be Bázelben. A Zürichi Kamarazenekarral sikeres cross-over projekteket adott elő Giora Feidman vagy Abdullah Ibrahim közreműködésével. Nagy sikerrel vezényelte a Zürichi Kamarazenekarral a Charlie Chaplin-filmekhez az eredeti zenét élő vetítéshez.

Howard Griffiths széles művészi spektrumát több mint 60 CD-felvétel is tanúsítja (Warner, Universal, CPO, Sony, Koch stb.). E felvételeken például kortárs svájci és török zeneszerzők művei mellett a 18–19. század újra fölfedezett zenéje is hallható. Ferdinand Riesnek, Beethoven tanítványának összes, 8 szimfóniáját tartalmazó nemrég kiadott felvételét világszerte kritikusok dicsérete övezte. A Classic CD angol folyóirat olvasói Gerald Finzi műveiből készült felvételét – kategóriájában – „az év CD-jévé” választották. A Zürichi Kamarazenekarral készített Mozart-szimfóniák koncerttermi interpretációja és CD-felvétele szintén sok dicséretben részesült.

Howard Griffiths híres művészekkel dolgozott együtt, ilyen például Maurice André, Kathleen Battle, Joshua Bell, Rudolf Buchbinder, Augustin Dumay, Sir James Galway, Bruno Leonardo Gelber, Evelyn Glennie, Edita Gruberova, Mischa Maisky, Olli Mustonen, Güher és Süher Pekinel, Mihail Pletnyev, Julian Rachlin, Vadim Repin, Maria João Pires, Fazil Say, Gil Shaham és Thomas Zehetmair. Sokat foglalkozik fiatal zenészek támogatásával is. Ezt fémjelzi a fiatal művészek támogatására létrehozott alapítvány (Orpheum), melynek 2000 óta a művészeti vezetője.

A New Year Honours List („újévi kitüntetettek listája”), melyet II. Erzsébet angol királynő minden évben újév napján ismertet, 2006-ban Member of the British Empire címet adományozott Howard Griffithsnek a svájci zenei életben nyújtott szolgálataiért.

2009. május 16., szombat

Magyar Szimfonikus Körkép

Szőllősy András: 3. concerto
Michael Haydn: B-dúr concertino fagottra és zenekarra
Mozart: B-dúr fagottverseny, K. 191
Sztravinszkij: Le sacre du printemps

Vezényel: Hamar Zsolt
Közreműködik: Milan Turkovic – fagott
Amadinda Ütőegyüttes

Milan Turkovic osztrák-horvát családból származik. Tagja az Ensemble Wien-Berlinnek, a Concentus Musicus Wien együttesnek és a New York-i Lincoln Center Kamarazenei Társaságnak. A salzburgi Mozarteum zeneművészeti főiskolán oktatott 12 évig, majd 1992-től 2003-ig a bécsi Zeneművészeti Akadémia professzora. Szólistaként a világ legjelentősebb zenei központjaiban lépett fel. Koncertezett például a Bécsi Szimfonikusokkal, a Bambergi Szimfonikusokkal, a Müncheni Filharmonikusokkal, a Stockholmi Filharmonikusokkal, a Stuttgarti Kamarazenekarral, a Prágai Kamarazenekarral, a Prágai Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Chicagói Szimfonikus Zenekarral, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Mostly Mozart Festival Orchestrával, a Tokiói NHK Szimfonikus Zenekarral, a Zágrábi Filharmonikusokkal. Karmesterként fellép a világ számos zenekarával. Zenei tevékenysége mellett zeneikvíz-moderátori tv-fellépéseket vezet, számos zenei publikációja is napvilágot látott, esszéi jelentek meg olyan tekintélyes lapokban, mint a Presse és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Több könyv szerzője, illetve társ­szerzője.

Az Amadinda Ütőegyüttes 1984-ben alakult meg, tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezték tanulmányaikat. Az együttes megalakulásakor két alapvető célkitűzést állított működésének középpontjába. Egyfelől az addig még Magyarországon előadatlan, ugyanakkor addigra már klasszikussá vált ütőhangszeres kompozíciók bemutatását, másfelől pedig a magyar zeneszerzők műveinek hazai és külföldi megismertetését. Az együttes megkülönböztetett fontosságot tulajdonít annak, hogy működése inspirációt nyújtson a magyar és külföldi zeneszerzőknek új darabok megkomponálásához. Az utóbbi években a már meglevők mellett három új, markáns célkitűzés jelent meg az együttes munkásságában. A tradicionális ütőhangszeres kultúrák kutatása, az együttes tagjainak zeneszerzői tevékenysége, valamint korábbi zenetörténeti korszakok darabjainak ütőhangszeres átiratai.

Az Amadinda együttes megalakulása óta aktívan együttműködik olyan világszerte ismert művészekkel mint például Eötvös Péter, Kocsis Zoltán, Schiff András, Ligeti György, Kurtág György, Keller András, John Cage, Bruno Canino, Rosemary Hardy. A velük való együttműködés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mára az Amadindát az egyik legeredetibb ütőhangszeres együttesként tartja számon a világ szakmai közvéleménye. Az együttes tagjai: Rácz Zoltán, Váczi Zoltán, Holló Aurél, Bojtos Károly.