A hiánypótló kutatás a magyarországi zeneipar jelenlegi helyzetét, gazdasági súlyát, a jövőjét meghatározó kihívásokat és lehetőségeket vizsgálta.
    

A jelentés szerint különösen az áfa-kulcsot, a zenészekre vonatkozó egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási problémák kezelését, illetve a hazai szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek munka- és rendezvénybiztonsági szabályainak megfelelőségét és egyszerűségét kellene vizsgálni.
    

Mint írták, a hangfelvétel-bevételek visszaesésével Magyarországon egyértelműen az élőzenei jövedelemág vette át a vezető szerepet a zenei élet finanszírozásában: a könnyűzenész jövedelmek 63 százaléka származik fellépti díjakból.
    

"A jelenlegi helyzetben a hangfelvétel-piac éppen csak elmozdult a mélypontról a digitális értékesítések régóta várt megindulásával: 2013-ban mintegy 16,6 millió dal került fizikai hordozón és 1,1 millió digitális formátumban a vásárlókhoz. Mind a digitális eladások aránya, mind az értékesítés volumene rendkívül messze van még a fejlett piacokra jellemző értékektől" - áll a dokumentumban.
    

Mindezek miatt Magyarországon a zenei jogkezelőktől - Artisjus, Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI), Mahasz - származó bevételeknek kiemelkedő szerepe van a szerzőknél, az előadóknál és a kiadóknál is. A tanulmány fontosnak tartja, hogy a közös jogkezelés és az ebből származó jövedelmek sikeres fenntartását, lehetőség szerint további növelését is minden eszközzel segítsék az iparági és az állami szereplők.
    

A jelentés szerint európai összehasonlításban Magyarországon rendkívül kevesen zenélnek és énekelnek aktívan. Egy aktívabban zenélő kör többször járna koncertre és általában is jobban értékelné a zenei produkciókat - állapítja meg a jelentés az európai adatok, tapasztalatok alapján. Magyarországon 727 ezer főt kellene visszacsábítani az élőzenei helyszínekre ahhoz, hogy az európai átlagot elérje a koncertlátogatók aránya.
    

A ProArt Zeneipari Jelentés az első kísérlet a piaci alapon működő magyar szórakoztató zene közönségének, keresletének és kínálatának a keletkező jövedelmek áramlása, a hozzáadott érték, a befektetések és a foglalkoztatási hatás rétegei szerinti bemutatására és értékelésére. A tanulmányban a magyar zeneipart amerikai és európai példák szerint, azokkal összevethető szerkezetben, regionális kitekintéssel mutatják be.
    

A teljes jelentés, valamint az ebből készült rövidebb, a legfontosabb összefüggéseket és következtetéseket bemutató összefoglaló egyaránt letölthető a www.zeneipar.info oldalról.
    

A jelentést a Visegrad Investments készítette, szerzője Antal Dániel közgazdász elemző. A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a Mahasz. A szövetség kiemelt célja a társadalmi tudatosság felkeltése az alkotás értéke és a szerzői jog jelentősége iránt.