art&design
S. Perémi Ágota elmondta, hogy nagyrészt rekonstruálták az egykori tárgyakat, de láthatók még korabeli eszközök is. Az állandó kiállítás része az őrbódé, a pár négyzetméteres szegényes cellák, a parancsnoki szoba, amelyben csupán egy lemezszekrény kapott helyet, a kápolna, a betyárok cellája, valamint egy szűk helyiség, ahol Mindszenty József diakónusokat szentelt fel.
Hozzátette: a börtön gyökerei az 1600-as évekig nyúlnak vissza és az intézetben egészen 2003-ig tartottak fogva rabokat.
Az igazgató elmondta azt is, hogy a tervek szerint a közeljövőben tovább bővítik majd a kiállítást, egyebek mellett egy 1956-os emlékszobát rendeznek be.
Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Veszprém olyan város, amelyben adottságai révén térben is és történelmi időben is különleges sétákat tehetünk, ennek szimbóluma a most megnyílt várbörtön is, amely a föld alatti rész harmadik szintjén
kapott helyet és amely történelmi visszatekintésre is lehetőséget tartogat.
Némethné Szent-Gály Edit, a Veszprémi Törvényszék elnöke felidézte, hogy csupán 1984-től volt a börtönben vezetékes víz és heti egy alkalommal lehetett csak fürdeni. Hozzátette: a viszonyokat jól jellemezte, hogy a börtön hivatalosan 55 ember befogadására volt alkalmas, de előfordult olyan időszak, amikor a létszám elérte a 250-et is. Voltak itt ártatlanul fogva tartottak, politikai, egyházi üldözöttek és gyilkosok is – fogalmazott a törvényszék elnöke.
Márfi Gyula érsek arról beszélt, hogy szükség van a börtönökre, de fontos, hogy az emberi méltósága az elítélteknek is megmaradhasson.
Az érsek azt részletezte, hogy Mindszenty József veszprémi püspökként itt raboskodott nyilas fogságban 1944. november 27-től december 22-ig és a Mindszenty-emlékszobával veszprémi püspöki tevékenységének, valamint a raboskodásának állítanak emléket, bemutatva a püspök letartoztatásának és fogva tartásának részleteit.
A börtönmúzeum minden hétköznap látogatható, célszerű előzetesen bejelentkezni a kétóránként induló tárlatvezetésre.