Lovász László, akit 2014 májusában választottak meg a tudós társaság élére, beszámolójában részletesen elemezte elnöki ciklusának első évét, a "megörökölt" feladatokat és az elnökjelölti koncepciójában vállaltak teljesítését, valamint az elmúlt év tapasztalatai alapján ismertette a következő időszakra kitűzött teendőket.
    

Mint kiemelte, a közvélemény-kutatások szerint az MTA Magyarország legmegbecsültebb intézménye, ebben a legfőbb szerepet a pártpolitikai és napi politikai szempontok távoltartása, a tudományosság egészének szolgálata játszotta.
    

"Ígéretet tettem, hogy legfőbb feladatomnak e közbizalom megőrzését tartom. Úgy érzem, hogy eddig ezt a vállalt feladatot sikerült teljesíteni. Ez nem mindig volt könnyű. Mindannyian aktív vagy passzív részesei vagyunk a hazánkban zajló társadalmi eseményeknek. (…) E folyamatok során sok esetben állást kellett foglalnunk, véleményt kellett mondanunk és nem adhattuk fel a kutatás szabadságát. Remélem és hiszem, hogy az elmúlt évben is sikerült álláspontunkat a tudomány etikai normái szerint kimondanunk és képviselnünk" - fogalmazott Lovász László.
    

Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy minden tudományos tevékenység egyik mozgató ereje a kutatói vélemények különbözősége. "Az akadémia állásfoglalása soha nem igazodhat egy kiválasztott, akár többségi vagy kisebbségi véleményhez, hanem az a kötelessége, hogy a tudományosan megalapozott vélemények és elméletek teljességét mutassa be" - jelentette ki Lovász László.
    

Rámutatott arra, hogy az MTA a magyar tudományosság és az ország egészének "szolgája" és sokszor kapnak törvényjavaslatokat, koncepciókat véleményezésre.
    

"Úgy gondolom, hogy nem elég ezekre a kérdésekre legjobb tudásunk szerint válaszolni; proaktívan fel kell készülnünk a társadalmat érintő hosszú távú kérdésekre" - emelte ki Lovász László, e körbe egyebek közt a városrendezés, a fenntartható egészségügy, a közoktatás, felsőoktatás kérdéseit sorolva.
    

A kutatóhálózat helyzetét elemezve rámutatott, hogy 2014 volt az első teljes év, amikor a kutatóhelyek az átalakított, a korábbinál korszerűbb környezetben működhettek. A nagy strukturális átalakulások befejeződtek, de szükségesek a "finomhangolások", ennek megfelelően egyes kutatóközpontok szerkezetének módosítása folyamatban van.
    

A kutatást biztosító pénzügyi feltételekről kiemelte, hogy az elmúlt 6 évben jelentős forrásbővülést ért el az MTA. Nem remélhető azonban, hogy e növekedés üteme a következő ciklusban is változatlan marad. Ennek megfelelően a következő években a megszerzett költségvetési források felhasználási módjának optimalizálására kell törekedni.
    

"Tudomásul kell vennünk, hogy akadémiánk az állami költségvetésből igen jelentős támogatást kap, ez közpénz, amiről szigorú elszámolással tartozunk. Ugyanakkor beszámolással tartozunk a közvélemény számára is. Koncepciómban ezért is javasoltam, hogy fektessünk nagyobb hangsúlyt a tudomány népszerűsítésére, eredményeink megismertetésére, az akadémia ismertségének és elismertségének növelésére" - fogalmazott az elnök, aki szerint egyebek mellett keresik a nagy sikerű Mindentudás Egyeteme utódát.
    

Beszámolójában Lovász László foglalkozott az MTA és a felsőoktatás közötti kapcsolatépítés, az egyetemek támogatásának fontosságával is. A különböző együttműködési programokról elmondta, hogy az akadémiai kutatók nagy számban vesznek részt az egyetemi oktatásban. Ebből a szempontból igen fontos a földrajzi közelség is, ezt jól példázza az MTA Természettudományi Kutatóközpontja, amelynek új épülete a lágymányosi egyetemi kampuszon létesült.
    

"A Zenetudományi Intézet sokat vitatott elhelyezése is e szempont figyelembevételével oldható meg a legjobban: szándékaink szerint a Batthyány-palotába költözik a Teréz körútra, alig egy saroknyira a Zeneakadémiától" - vázolta a terveket az MTA elnöke.
    

Lovász László a legfontosabb feladatok közé sorolta a határon túli magyar nyelvű és tárgyú kutatókkal való kapcsolattartást is, ugyanis bizonyos területeken lassan kibontakozik egy Kárpát-medencei integrált magyar tudományos hálózat.
    

Az elnök kiemelte a tudományos kutatások nemzetközi beágyazottságának fontosságát. Megfogalmazása szerint a kiemelkedő egyéni képességű tudósokon túl a tudomány igazi ereje az együttműködés képességében és az együttműködésre való készségben rejlik. Javaslata szerint ki kell használni a kutatók mobilitását, az ország hasznára fordítva az agyelszívás folyamatát.
    

"Engedjük el kiemelkedő fiataljainkat, de legyünk képesek őket hazahozni, sőt hozzuk ide más országok már bizonyított vagy ígéretes kutatóit" - hangsúlyozta Lovász László.
    

A közgyűlés 334 igen, 10 nem szavazattal fogadta el az elnöki beszámolót.