A tárlaton több mint 50 repülőgép, űrhajózási műszerek és repülőgép hajtóművek láthatók, de egy Szojuz űrhajó másolatába és egy vitorlázógép pilótafülkéjébe is beülhetnek a látogatók - közölte a múzeum csütörtökön az MTI-vel.
    

A repüléstörténeti és űrhajózási kiállítás 1985 októberében nyílt meg. A több mint félszáz eredeti légi jármű között látható az első, ipari körülmények között előállított magyar gyártású repülőgép, valamint a világ első tiszta fémépítésű közforgalmi repülőgéptípusa, a IV. Károlyt Magyarországra szállító Junkers F-13-as.
    

A látogatók megtekinthetik többek között idősebb Rubik Ernő Kossuth-díjas repülőgép-tervező munkáit, valamint a cseh-, lengyel, szovjet repülőgépgyártást képviselő sport-, kiképző- és munkarepülőgépeket.
    

A "hőskor" manufakturális körülményei között készített kéthengeres motorjától az 1931-es magyar óceánrepülés Lockheed Sirius gépének csillagmotorján át a Tupoljev Tu-154-es gépek gázturbinás hajtóművéig több mint két tucat különféle felépítésű, kivitelezésű és gyártmányú repülőgép-erőforrást tanulmányozhatnak a látogatók. Megismerhetik a repülőgépek míves kidolgozású légcsavarjait, műszereit, érdekesebb segédberendezéseit, a légiforgalmi irányítás eszközeit, történetét is.
    

Az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény egyik legérdekesebb kiállítási tárgya az űrruha, s két igazi kuriózum a vitrinekben a Hold-por minta és egy, az űrrepülőgépek borításához használt hővédő csempe. A kiállított tárgyak között szerepelnek műhold-modellek és űrhajó-makettek, műszerek és eredeti Szojuz-űrhajó alkatrészek egyaránt. Itt láthatók a magyar kutatók, mérnökök sikeres, nemzetközi űrprogramokban használatos berendezései, egyebek mellett a ma is használatos Pille dózismérő-kiértékelő műszer.
    

Az MMKM repüléstörténeti kiállítása május végén zár be a bontásra váró Petőfi Csarnokban, ideiglenes elhelyezéséről még nincs döntés.