Az első, orosz nyelvű magyar költészeti antológia 1952-ben jelent meg a Szovjetunióban, a második 1982-ben. Utóbbi a XX. századi költők alkotásait tartalmazta.
    

A mostani kötetben, amelyet a március 30-án megnyílt Oroszországi Magyar Kulturális Napok egyik rendezvényén foghattak először kezükbe az alkotók is, az élő kortárs magyar költők alkotásait gyűjtötték csokorba.
    

Ez volt a Margarita Rudominóról elnevezett idegen nyelvi könyvtár kiadó cégének a kérése - nyilatkozta az MTI-nek Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Hozzátette, nagyon nehéz volt a válogatás, minthogy általában nehéz egy ilyen keresztmetszetet nyújtani. Mint szerkesztő arra törekedett, hogy a határon túli magyarság képviselőinek a versei is bekerüljenek a kötetbe, s a kiadvány különböző generációkat, és minél több stílust, verseszményt és formát mutasson meg, a magyar irodalom sokszínűségét illusztrálva.
    

Szentmártoni János a rendezvényen úgy jellemezte az antológiát, mint amely Magyarországnak, pontosabban a magyarságnak a pillanatképe. Felfogható egy önarcképnek is, amelyet költők rajzoltak meg egy népről. "A mai pillanatunkat rögzítettük a költészet erejével. Bízunk benne, hogy 50 vagy 100 év múlva is elő lehet a kötetet venni, és sok mindent megtudhat majd belőle mind az orosz, mind a magyar olvasó" - mondta.
    

Jurij Fridstejn, a Rudomino könyvtár bibliográfiai központjának igazgatója a bemutatón kijelentette, nem csak nagy tisztesség, hanem nagy öröm is volt számukra a magyar irodalmat bemutató kötetek kiadása, hiszen könyvtárukban hosszú évekig semmilyen Magyarországgal vagy a magyar nyelvvel kapcsolatos esemény sem történt, és régóta nincsenek magyar irodalommal foglalkozó szakembereik sem. Köszönetet mondott a magyar szakembereknek, akik kitartottak elképzelésük mellett. Fridstejn közölte, felfedezés volt számára, hogy a most oroszul megjelent magyar alkotások semmiben sem maradnak el azon művektől, amelyeket általában Oroszországban olvasnak az emberek.
    

A versantológia elkészítését a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Központja kezdeményezte. A májusban fennállásának 25. évét ünneplő intézmény igazgatója, Baranyi András az MTI-nek elmondta, hogy az ötlet jó két éve merült fel, amikor Magyarország volt a moszkvai nemzetközi könyvvásár díszvendége. Akkor jelentették meg a Magyar stílus nevű sorozat két első kötetét a Rudomino könyvtár kiadójával közösen. Megállapodtak a sorozat folytatásában is. Másfél év kellett ahhoz, hogy az antológia a Magyar Írószövetség szakmai támogatásával elkészüljön, és megjelenhessen a magyar kulturális napokon.
    

A magyar kortárs költők antológiája mellett Okszana Jakimenko műfordító, szentpétervári egyetemi docens szerkesztésében és ugyancsak a Rudomino könyvtár közreműködésével kiadtak egy, a határon túli magyar írók oroszra fordított műveit bemutató kötetet is. A Szentpétervári Állami Egyetem finnugor tanszékének munkatársa tíz éve gondozza a magyar szakcsoportot, és épp a kötet bemutatása napján vehette át a moszkvai magyar nagykövetségen a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést.
    

A kötet szerkesztője az MTI-nek beszámolt róla, hogy a kiadvány ötlete egy kolozsvári hungarológiai kongresszuson vetődött fel benne. A válogatásban erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, felvidéki írók, közöttük Bodor Ádám, Lovas Ildikó, Gion Nándor, Grendel Lajos, Bárta Gusztáv írásai szerepelnek.
    

A magyar irodalmi köteteket szerdán Szentpéterváron is bemutatják az ottani Majakovszkij könyvtárban.
    

Seres Attila, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője arról is beszámolt az MTI-nek, hogy Okszana Jakimenko mellett Alekszej Zagrebin, az orosz tudományos akadémia udmurtföldi nyelvi történeti intézetének az igazgatója is átvette kedden a nagykövetségen a Magyar Arany Érdemkeresztet. A műhelyteremtő történész-etnográfusnak köszönhető - mondta -, hogy Izsevszkben, Udmurtföld fővárosában nagy figyelmet szentelnek Magyarországnak és a velünk való együttműködésnek.