Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója azt mondta: "Az első világháború mindannyiunknak mond valamit, hiszen a kort, amelyben élünk a világégés alakította, és az általa vérrel-verejtékkel létrejött szociális, gazdasági, kulturális és a technológiai környezet formálja napjainkat is."  
    

Félszáz múzeummal, levéltárral és sok magángyűjtemény tulajdonosával együttműködve válogatták össze a kiállítási tárgyakat, melyek hangeffektekkel együtt teszik személyessé, átélhetővé a csaknem 700 négyzetméternyi tárlatot. A kiállítást interaktív tartalmakkal, infografikákkal körülvett tárgyak alkotják majd, - jegyezte meg a szakember.  
    

A szakmai munkát összefogó történész példaként említette, hogy a hadianyagnak leszerelt harangok elszállításának installációja minden leírásnál többet mond arról, hogy a hátországnak milyen szerepe volt a háborúban.    
    

Jól mutatja a háború okozta tragikus  veszteségeket a frontkatona helyét fehér kartonpapírral helyettesítő családi fotó, vagy az a parasztház előtt készült kép, amelyen egyenruhába öltözött orosz tiszt áll a családfő helyén.
    

A 19. és a 20. század háborúfelfogása közötti különbséget pedig jól illusztrálja a boldog békeidőkben készült, egyedi, díszes sisak és a mellé helyezett, egyetlen méretben, tömegtermékként készült, szinte le sem sorjázott acélsisak – mondta Békés Márton.    
    

A háború hátországi hatásainak bemutatására nagy hangsúlyt fektető, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság megbízásából készülő kiállításon olyan, eddig ritkán tárgyalt témák is szóba kerülnek, mint az állatok hadi felhasználása, legyen szó a lovak "sorozásáról", vagy a gáztámadás előrejelzésére használt kanárikról.    
    

A kurátor hozzátette: az első világháború paradox voltára hívják majd fel a figyelmet annak bemutatásán keresztül is, hogy itt egyszerre használták tömegesen a legmodernebb harceszközöket, miközben olyan középkori tárgyakat is a gyilkolás szolgálatába állítottak, mint a bokszer vagy a csatabunkó.    
    

Utóbbiból egyet egy magángyűjtő adott kölcsön a tárlathoz; az ütés erejét adni hivatott kézigránát és a nyelet adó fahusángon éktelenkedő rozsdabarna folt azt mutatja, hogy ezt az eszközt közelharcban használták.
    

A történéseket a háború előzményeitől 1917-ig feldolgozó kiállítás egy háromrészes tárlatsorozat nyitódarabja, amely mellé  kerül majd a folytatás - mondta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.