A Magyar Napló Kiadónál megjelenő 348 oldalas kötet legfiatalabb szerzője az 1989-es születésű, elsőkötetes Lázár Bence András, a legidősebb a tavaly 94 évesen elhunyt Hárs Ernő, akit olyan doyenek követnek, mint Vasadi Péter, Lator László vagy a felvidéki Ébert Tibor - mondta el a szerkesztő, hozzátéve, hogy a költők általában 3-4 verssel szerepelnek a könyvben, amelyben összesen 299 mű kapott helyet.

Szerepel még az antológiában többek között Ágh István, Ladik Katalin, Mezey Katalin, Oláh János, G. István László, Pollágh Péter, Térey János, Tóth László, Tóth Erzsébet és Vörös István is.

Zsille Gábor a 2014. január 1. és december 31. között megjelent print és online periodikákat szemlézte, összesen 42-t, például az Agriát, az Alföldet, a Bárkát, az Új Forrást, a Tiszatájat, a Vár Uccát vagy a Vigiliát. "Széles spektrumon mozognak a versek, igyekeztem a teljes magyar folyóiratpiacra nyitni, nemcsak az anyaországban megjelenő folyóiratokra figyeltem, hanem a határon túliakra is" - fogalmazott a szerkesztő, aki hangsúlyozta, hogy sikerült olyan neveket is felkérnie, akik még nem, vagy csak régen szerepeltek az antológiában, például Villányi Lászlót, Marno Jánost, Keszthelyi Rezsőt és Gergely Ágnest.

Kiemelte: a kötet jó példa arra, hogy milyen sokszínű a kortárs magyar líra formailag és tartalmilag is. "A közhiedelemmel ellentétben a mai költők is írnak kötött formában, nem halt ki a rím, a szonett, az időmértékes verselés. És megvan az avantgárd vonulat is, azok az alkotók, akik tudatosan száműzték a kötött formát a költészetükből" - fogalmazott Zsille Gábor, felhívva a figyelmet arra, hogy ebben a tekintetben nem a nemzedéki hovatartozás, hanem a lírai alkat számít.  

"Valahogy a legnevesebb költőinkre aszályos idők járnak, keveset írnak, keveset publikálnak" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a megélhetés nehézségei a fiatalabb költők közül is sokakat elhallgattattak.

Zsille Gábor szólt arról is, hogy érdekes módon nem születtek hangsúlyos közéleti, politikai versek az elmúlt évben, a kötetet a költészetet leginkább jellemző témák határozzák meg: az elmúlás, a szerelem, az utazás, a betegség, a tájak, a filozófia. "Érdekes, hogy a nagy mesterek a mai napig ihletőek, főleg ha egy-egy folyóirat tematikus számot hirdet" - fogalmazott a szerkesztő. A Kortárs például Babits Mihály-, a Látó Shakespeare-számot hirdetett, a Napút József Attila- és Márai Sándor-pályázatot írt ki, ezekre mind sok-sok vers született - sorolta az irodalmár.

A kötet legtöbb alkotása elhangzik majd a Versmaratonon április 10-én a Thália Színházban. "Általában a kötet szereplőinek 70 százaléka vállalkozik a részvételre, akik egészségügyi okok miatt nem tudnak eljönni, azok többségükben telefonon olvassák be a verseiket" - jegyezte meg a szerkesztő, aki szerint a rendezvény nem csupán a költészet népszerűsítése, hanem az ott készülő hangfelvételek miatt is fontos, hiszen így a ma élő költők hangja megőrződik az utókornak.