A 10. században eredetileg bencés szerzetesi monostorként működő erődítmény rekonstrukcióját 287 millió forint európai uniós támogatás tette lehetővé.
    

A beruházás keretében újjáéledt az egykor zarándokok, szegények gyógyítására szolgáló ispotály, ahol az érdeklődők elmélyíthetik gyógynövényekkel kapcsolatos ismereteiket, régi receptek alapján maguk is összeállíthatnak keverékeket, s beléphetnek az illat- és sókamrába.
    

Megszépült a zarándokszállás és lakodalmak vagy más rendezvények helyszíneként szolgálhat a látványosan átalakult palotaszárny, valamint az étterem, utóbbiban két keresztboltos helyiségben szolgálják ki a vendégeket.
    

A várudvarban gyógynövénykertet alakítottak ki, egy Hodály elnevezésű rendezvényhelyszínt építettek, amely alatt egész évben látogatható kőtárat rendeztek be.
    

Az udvar látványos helyszíne a kovácsműhely, benne a kovácsmesterség hajdani eszközeivel, továbbá a füstöskonyha, amely a korabeli ételeket, főzési szokásokat hivatott megismertetni a látogatókkal.
    

Zádori János független polgármester az MTI-nek elmondta, hogy a fejlesztésre nemcsak a vár korábbi rossz állaga, hanem azért is szükség volt, mert ma a turisták a legrégibb emlékhelyek felkeresésekor is magas színvonalú szolgáltatásokat várnak el.
    

Úgy vélte, hogy a fejlesztéssel olyan állapotba került Pécsvárad jelképe, amelyre az itt lakók büszkék lehetnek. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a város turisztikai vonzereje erősödni fog, a vár látogatottsága az évi mintegy 10 ezerről 30-40 ezerre nő.
    

Gászné Bősz Bernadett, a vár szakmai vezetője kiemelte, hogy a pécsváradi apátságot Szent István alapította 998-ban, az alapítólevele azonban 1015-ben készült.
    

Utóbbi ezredik évfordulójára millenniumi rendezvénysorozatot szerveznek az egykori apátsági birtok 17 fennmaradt településének bevonásával. Az események között előadások, fotó- és illusztrációs pályázatok éppúgy lesznek, mint gyermek- és sportprogramok.