irodalom
A német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválján legutóbb tavaly regisztráltak látogatói csúcsot, akkor négy nap alatt 175 ezren fordultak meg a lipcsei vásárváros csarnokaiban. A Lepizig liest (Lipcse olvas) nevű programsorozat résztvevőivel együtt az idén 251 ezer embert vonzottak a könyvek a szászországi nagyvárosba, a tavalyi 237 ezer után.
A Leipzig liest a vásár kísérőrendezvénye. A város 410 pontján - például buszmegállóban, temetőben, vendéglőben - rendeztek felolvasásokat, beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat.
Az idei vásár kiemelt témája Németország és Izrael viszonya volt, a diplomáciai kapcsolatok felvétele 50. évfordulója alkalmából. A tematikus rendezvényeken több mint 40 szerzővel - például Ámosz Ozzal - beszélgettek az irodalomról, és mellette előítéletekről, vallásról, történelemről.
Lipcse így megmutatta, hogy "az irodalom ösztönzi a párbeszédet Németország és Izrael között éppen úgy, mint vallások vagy politikailag eltérően gondolkodó emberek között" - emelte ki Heinrich Riethmüller, a német könyves szakma vezető érdekképviselete, a könyvkiadók és könyvterjesztők egyesületének vezetője.
Az egyesület elődszervezetét a 19. században alapították Lipcsében, ahol már a 17. század óta rendszeresen rendeznek könyvvásárt. Egészen a második világháborúig a lipcsei volt a legrangosabb vásár a német nyelvterület könyvszakmájában. A vásár az ország újraegyesítése óta ismét nagyszabású rendezvény, és a kialakult rend szerint négy nagy díjat is átadnak.
Az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíját az idén a kortárs román irodalom legnagyobbjai között számon tartott, önmeghatározása szerint a "neoromantikus" irányzatot képviselő Mircea Cartarescu kapta meg a Vakvilág (Orbitor) című trilógiájáért, amelynek első, Bukarestről szóló része magyarul is megjelent A bal szárny címmel.
A Lipcsei Könyvvásár Díját három - szépirodalmi, műfordítói és szakkönyv - kategóriában osztják ki. Ezekre 115 kiadó 405 könyvvel pályázott. A szépirodalmi kategóriában a 15 ezer euróval járó díjat most először egy költő nyerte el, Jan Wagner, aki az ember természeti környezetéről ír verseket, és a Regentonnenvariationen (Variációk esőhordóra) című kötetéért kapta az elismerést.
A műfordítói kategóriában Mirjam Pressler kapta a díjat Ámosz Oz Judas (Júdás) című regényének német fordításáért, míg a szakkönyv kategóriában Philipp Ther osztrák történész jelenkor-történeti munkáját, a Die neue Ordnung auf dem alten Kontinent. Eine Geschichte des neoliberalen Europa (A fiatal rend az öreg kontinensen - A neoliberális Európa története) című gazdaság-, politika- és kultúrtörténeti tanulmányát díjazták.
Magyarország az idén is önálló nemzeti standdal jelentkezett, a koncepciót a Balassi Intézet Publishing Hungary programja keretében a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) dolgozta ki. A német nyelven frissen megjelent magyar, illetve magyar vonatkozású művek közül többnek külön rendezvényeket szerveztek.
Barnás Ferenc - aki az angol nyelvterületen már komoly kritikai sikereket ért el - A kilencedik című regényének német fordításával (Der Neunte) jelentkezett. A kötet megjelenését a fesztiválra időzítették, és két beszélgetéssel egybekötött felolvasást rendeztek.
Kiss Noémi a második német nyelvű kötetével jelentkezett Lipcsében, ez a Rongyos ékszerdoboz. Utazások keleten (Schäbiges Schmuckkästchen) című irodalmi útinapló, amelynek révén a magyar irodalom kelet-közép-európai összefüggések közé helyezve is megjelenik Lipcsében.
Tóth Kinga német költőtársával, Michael Barthellel egy hangköltészeti performansz keretében mutatta be költeményeit az All machine - A létezés mechanikája című ciklusából, amely németül tavaly jelent meg. Az ember és a gép kölcsönhatását megelevenítő hangperformansz nagy sikerrel szerepelt a tavaly őszi Frankfurti Könyvvásáron is.
A vásáron a CHB programjai mellett más magyar eseményeket is szerveztek, így például Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című kötete német fordításának (Einfache Geschichte Komma hundert Seiten. Die Mantel-und-Degen-Version) premierje alkalmából a német kiadó három beszélgetést is szervezett a szerzővel.