Az építész a hagyományt a modernitással ötvöző, a 21. század elvárásaira reflektáló és egyedi vizuális nyelvezetet kiérlelő alkotóművészi munkája elismeréseként kapta meg a Kossuth-díjat.

"Örülök, hogy ezt kiemelték az indoklásban is, mert valóban a 21. századnak tervezek mindent" - jegyezte meg Bachman Gábor.

Az eddig pályája során többek között építészként, dizájnerként, díszlettervezőként is dolgozó alkotó integratív látásmódjának gyökereit szülővárosának sokszínű kulturális hagyományaiban látja.

"Az egész gyerekkoromat Pécsen éltem le, egy olyan városban, ahol nagyon sok fajta, törökök, svábok, magyarok, szerbek, horvátok, zsidók által ránk hagyott kultúrába nőttem bele, amelynek az emlékei máig meghatározóak számomra" - emlékeztetett.

Bachman Gábor hozzáfűzte: tanulmányait zenei általános iskolában kezdte, művészeti gimnáziumban, díszítőfestő szakon folytatta, a főiskolán pedig Makovecz Imre, Szrogh György és Rubik Ernő voltak a mesterei.

Ez az integratív látásmód azt eredményezte, hogy 1979-ben diplomázva mégsem az építészetben kezdett el dolgozni, hanem az akkor sokkal progresszívebb filmgyártásban, tíz évig - idézte fel kezdeteket.

Bachman Gábor számos jelentős filmes alkotóval dolgozott együtt - többek között Szinetár Miklóssal, Bódy Gáborral, Xantus Jánossal, Fehér Györggyel, Bacsó Péterrel vagy Sándor Pállal olyan filmeken, mint a Nárcisz és Psyché, a Szinetár-Solti-féle Kékszakállú herceg vára, a Nők iskolája, a Kutya éji dala vagy az Eszkimó asszony fázik.

Mint felidézte, építészettel az 1989 utáni időszakban kezdett ismét foglalkozni, az 1996-os velencei biennálén bemutatott anyagával pedig világszerte ismertté vált, azóta jelentős nemzetközi pályázatokon kellett helyt állnia, többek között a kínai Nankingban.

A 2000-es években általa kifejlesztett Zipp Architecture látásmód jegyében megalkotott terveiben a zene, a multimédia, az építészet és a dizájn szorosan összekapcsolódik. Az építészetben csak az emberre szabad gondolni, hogy neki okozzunk katarzist, hogy használni tudja az épületeket - vallott munkájáról, hozzátéve: ezt csak emberszeretettel, emberközpontú gondolkodással lehet művelni.

A Kossuth-díj "nagyon jó megállás a pillanat örömére, de a munka szempontjából nem, mert rengeteg mindent nem csináltam még meg" - mondta el az MTI-nek Bachman Gábor.