A kiállítás a Pozsonyi úti lakás dolgozósarkát és hálórészét rekonstruálja azokkal a berendezési tárgyakkal, amelyeket Radnóti Miklósné 2014. februári elhunyta után unokahúga és örököse, Vári Györgyné Milch Hermina adományozott a kerületnek - idézte fel az emlékszoba szerdai átadásán Tóth József polgármester.
    

Mint hozzátette, az átvett tárgyak az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteménybe kerültek, majd az önkormányzat a bútorokat és textileket restaurátorok segítségével rendbe hozatta.
    

A polgármester utalt azokra a véleményekre, amelyek kétségbe vonták Gyarmati Fanni végakaratát. "Álszentnek és felháborítónak tartottuk a hagyatékra vonatkozó igényt" - fogalmazott. Mint hozzátette, a költő özvegye soha senkinek nem említette, hogy szándékában állt volna a hagyaték egyben tartása, Radnóti Miklós kéziratait pedig a legalkalmasabb intézményre, a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta.
    

Ferencz Győző költő, a Radnóti-hagyaték gondozója, az emlékszoba szakmai kurátora felidézte, hogy az emlékhely létrehozását Gyarmati Fanni unokahúga kezdeményezte. Mint kiemelte, a kiállítás nem a mártírium legendáját kívánja erősíteni, a látvány is ez ellen hat "a maga szolid hétköznapiságával".
    

Radnóti Miklós és felesége 1935 augusztusában költöztek be a Pozsonyi úti lakásba, ahol a költő 1944 májusi bevonulásáig, Gyarmati Fanni pedig egészen haláláig élt.
    

A szobabelső rekonstrukciójánál a legfőbb szempont a hitelesség volt: a fogas és az újraszőtt szőnyeg kivételével minden tárgy - például az íróasztal, a karosszék, az írógép vagy a faliképek - eredeti - hangsúlyozta Ferencz Győző.
    

Az emlékszoba szerdától állandó kiállításként, a Radnóti Miklós Művelődési Központ nyitva tartási ideje alatt, díjmentesen látogatható.