irodalom
Március 17., kedd, 19 óra
Hon a hazában
Zenés előadás, amely színházi eszközökkel szólaltatja meg a Liget Műhely gondozásában megjelent, azonos című képes antológia – hazáról, a honi tájakról, a fővárosról, a történelem fontos eseményeiről és szereplőiről, kitaszítottságról, üldözöttségről, emigrációról és honvágyról, a hazatalálásról szóló – részleteit.
Szereplők: Epres Attila, Ficza István, Jéger Zsombor, Kákonyi Árpád, Máthé Zsolt, Murányi Márti, Szathmáry Judit és Tarr Judit.
Zene: Kákonyi Árpád.
Rendezte: Máthé Zsolt.
Belépőjegy: 1400 Ft.
Március 18., szerda, 18 óra
Búcsúzik a Csinszka – a modell és múzsa kiállítás – finisszázs mozival
18 órától a kiállítás összeállításában is tevékeny részt vállaló Rockenbauer Zoltán művészettörténész tart tárlatvezetést, majd beszélgetéssel egybekötve vetítik a Csinszka című filmet. A beszélgetés résztvevői: Deák Krisztina rendező, forgatókönyvíró, Nagy-Kálózy Eszter színművész, Csinszka alakítója és Kelevéz Ágnes irodalomtörténész, a PIM munkatársa.
Március 20., péntek, 18 óra
Művészet és pszichoanalízis
A Moravia-házaspár. Szerelem és a párkapcsolatok lélektana a fasizmus korában
Előadó: Bárkán György pszichológus, esztéta.
Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész.
A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés sorozata.
Szerkeszti és a műhelybeszélgetéseket vezeti: Valachi Anna irodalomtörténész.
Március 21., szombat, 12 óra
Last minute tárlatvezetések
Egyet fizet, kettőt kap!
Az utolsó alkalommal látható Madách Retro – A Tragédia színei 1964/2014 kiállításban Kovács Ida és Sidó Anna kurátorok, a Csinszka – a modell és múzsa kiállításban Hegyi Katalin és Kovács Ida kurátorok tartanak vezetést.
Március 24., kedd, 18 óra
Máglya
Dragomán György harmadik regényében a tőle megszokott vidékre vezeti az olvasót. A rendszerváltás utáni Romániában egy tizenhárom éves lány szemszögéből látjuk azt, amit akár történelemnek is lehet nevezni, de Emma életében a család, a szülei elvesztése, a nagyanyja alakja, az első szerelem még nagyobb szerepet játszik. Tíz évvel A fehér király után Dragomán megint a közelmúlttal szembesíti az olvasót: mi van az elhallgatások, a hamis szerepek és az igaznak vélt hazugságok mögött? S azzal, hogy a hétköznapok józansága és az élet csodái között nem húzódik éles határ. A Máglya kapcsán mágiáról, varázsolni tudó nagyanyákról, bizonyosságnak vett félreértésekről, az igazság kereséséről és a megtalált igazságok sokféléségéről Dragomán Györggyel Horváth Csaba beszélget.