Helyszíne: ELTE Bölcsészettudományi Kar  „A” Épület földszint 47. (Gombocz Zoltán-terem) 
Ideje: 2015. február 26., csütörtök, 17 óra

17h00: Köszöntő (Olay Csaba tanszékvezető egyetemi docens)

17h10: A kutatási projekt bemutatása (Boros Gábor, a projekt vezetője) 

17h30: Szeretet és gyűlölet, undor és gőg. Érzelemfilozófia a realista fenomenológiában. ELTE BTK & Nemzedékek Tudása Kiadó, 2014. 
Bemutatja: Varga Péter András (MTA BTK Filozófiai Intézet)

A realista fenomenológia két nagyhatású alakjának, Max Schelernek (1874-1928) és Kolnai Aurélnak (1900-1973) néhány írása az érzelemfilozófia területére kalauzol el bennünket. Kolnai három fejezetben taglalja a gyűlölet, undor és gőg negatív érzelmét, rétegről rétegre tárva fel az érdeklődők előtt ezek motívumait: teszi pedig mindezt egy szeretetteljes viszonyulással; a negyedik, Ordo amoris címet viselő rész Max Scheler (sajnos befejezetlen) írásával pedig szerkezetileg épp ellenkezőleg, a keresztény szeretetfilozófiából kiindulva jut el a gyűlöletet értelmező tolmácsolásához.  A két fenomenológust így rokonítja egymással keresztény teológiai értékfelfogásuk: nem véletlen tehát a könyv szerkezeti tagolódása sem. Az emóciók kutatása egyébként is mindig vonzó terep az ember számára, ki ne szeretne leásni a mélybe, hogy válaszokat találjon, előjelektől függetlenül. Ebben nagy segítségére van Bacsó Béla és Boros Gábor igényes eligazító bevezető tanulmánya, illetve Mesterházi Miklós színvonalas Scheler-fordítása is. Válságos időkben drága kincs egy elmét pallérozó könyv, ajánlható minden útkereső, önmagát s a világ működését megérteni vágyó gondolkodó embernek- legyen akár szakmabeli profi analitikus bölcselő, akár „csak” egy intelligens laikus.
 

17h45: Boros Gábor & Pólya Tibor (szerk.): Szenvedély, szerelem, narrációk. Filozófiai és pszichológiai tanulmányok. ELTE BTK & ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 
Bemutatja: Pléh Csaba akadémikus (EKTF, Kognitív és Kommunikációs Kutatócsoport)

Filozófiai és pszichológiai vizsgálódásokat tartalmazó érzelemelméleti tanulmánykötetünk úttörő vállalkozás. Üdvös sokszínűség jellemzi mind tematikusan, mind módszertanilag: az érzelem mint szenvedés fogalomtörténetétől a szeretet/szerelem problematikáján át – külön érdekesség az indiai szerelemfelfogások bemutatása – eljutunk az általános értelemben vett, illetve a filmes és a pszichoanalitikus terápiában szerephez jutó narratívumok tudományos igényű elemzéséig. Filológiai vizsgálódás, filozófiai esszé éppúgy szerepel a kötetben, mint az agy kémiáját tárgyaló szaktudományosan precíz gondolatmenet. Ám nem állunk meg az individuum szintjén: társadalomlélektani és társadalomfilozófiai analízisek teljesítik ki a kötet spektrumát.

18h00: Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája. Szisztematikus-történeti tanulmányok. ELTE BTK & ELTE Eötvös Kiadó, 2014.
Bemutatja: Radnóti Sándor egyetemi tanár (ELTE BTK)

A kötet elemzései a szeretet/szerelem kérdéskör alapvető problémáinak korról korra megújuló változatait követik nyomon. A sokirányúságot jelenítik meg, mivel a szeretetről/szerelemről szóló fontos művek sajátossága, hogy több, egyenrangú nézet kap szerepet. Alaprétegük az emberi faj fennmaradásának kontextusa, ám a szimbolikus háttérként szolgáló filozófiai, vallási s más elgondolások elengedhetetlenek, ha az ember emberként akarja értelmezni önmagát, s komoly szerepe van a szeretetnek a közösségek formálódásában is: a szexuális szerelem és az istenszeretetként is artikulálódó metafizikai alapviszony között a barátságtól a politikai közösségekig mindenütt jelen van a szeretet.
A földi, az égi, a politikai-vallási szeretetfogalom közötti egyensúly megtalálására irányuló törekvéseket állít tehát figyelme fókuszába ez a könyv. A filozófiának alapfeladata reflektálni arra, ahogyan a szeretet eredeti kis közösségei sokféleképp artikulálódó, szimbolikusan szerveződő, egyre táguló univerzumokká válnak, miközben összeütközésbe kerülve egymással, akár minden energiájukat a konkurensként érzékelt szeretetközösségek felszámolására is fordíthatják. Kötetünk írásai azt a dinamikát követik nyomon, amit Ady „az élet él és élni akar” sorával fejezett ki: az öldöklő élet is élet, sem az egyes emberi individuumok, sem a kisebb-nagyobb együttlétben élő közösségek nem alkotják az élet legelemibb, kitüntetett, szeretetben-öröklétben élő szubjektumát; a szimbolikus artikulációk egész univerzumainak megsemmisülései sem semmisítik meg az élő s élni akaró életet, amely megszüli magából a szimbolikus artikulációk új s új univerzumait.

18h15: A jelen lévő szerzők, szerkesztők válaszai, megjegyzései
18h30: Zárszó, további kötetlen beszélgetés kis fogadás keretében