"Meglepő volt újraolvasni a magyar irodalomtörténetnek ezt a klasszikussá emelt szövegét, hiszen a maga 19. századi mivoltában is kivételesen és gazdagon sokrétű, titokzatosan elfátyolozott műről van szó" - mondta el az MTI-nek szerdán Porogi Dorka.
    

A rendező úgy fogalmazott: "nagyon sok mindent sűrített ebbe, a talán legszemélyesebb drámájába Vörösmarty. Van itt minden megesett leányoktól éteri létfilozófiáig, középkorias átokmondástól olvadékonyan romantikus dalig, van benne Shakespeare, van benne Mozart, van benne erotizmus és széphistória, könnyed játék és jambikus komorság".
    

Porogi Dorka szerint a nehézséget, a kihívást, az izgalmat Vörösmarty páratlan erejű költői nyelve jelenti, a legfontosabb feladat cselekvéssé formálni, mai színházi nyelvre fordítani a dráma versbeszédét.
    

A rendező hangsúlyozta, hogy van aktualitása a Csongor és Tündének, mert szavai szerint "ez a színmű valójában inkább egy monologikus drámai költemény: ha jól figyelünk belső hullámzásaira, egy fiatal és nagyon tiszta lélek vergődését érezhetjük és láthatjuk meg benne".
    

"A lélek mindenki által megtapasztalt nagy eseményei az, hogy az ember szerelmes lesz vagy, hogy elveszít valakit, ezek azok a tartalmak, amik soha nem évülnek el" - mondta, hozzátéve, hogy "frissen, pontosan, igazul kell megfogalmaznunk ezeket a mi 21. századi színpadi történetünkben, mert annak idején, a maga korában frissen, pontosan, igazul írta meg őket a költő is".
    

A fiatal rendező 2012-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán, azóta szabadúszó. Dolgozott többek között Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön. Kecskeméten ez a második rendezése.
    

Az előadás szereplői közül Csongort a rendező testvére, Porogi Ádám, Balgát Kocsis Pál, Tündét Téby Zita, Ilmát Bognár Gyöngyvér, Mirigyet Decsi Edit és Szemenyei János alakítja.