Király Miklóssal (hegedű), Szabó Andrással (brácsa) és Laukó Tamással (nagybőgő) szerepelt a magyar együttes az orosz kulturális minisztérium által támogatott, először megrendezett fesztiválon. A rendezvény célja a népzene 21. században betöltött helyének, szerepének bemutatása volt. A népzenei és néptáncbemutatók, táncházak mellett kerekasztal beszélgetéseket is tartottak.
    

A Zagyva Bandán kívül lengyel, norvég, moldovai és orosz együttesek léptek föl a hétvégi rendezvényen. Közöttük a házigazda és a fesztivál kitalálója és főszervezője, a Romoda nevű hagyományőrző csoport. A magyar zenészeket Juhász Sándor néptáncos, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagja is elkísérte, táncházat vezetett, és a két nap alatt többször is bemutatta a magyar néptáncok színe-javát.
    

Az együttes tagjai az MTI-nek elmondták, a fesztivál szervezői arra törekedtek, hogy bemutassák a népzene progresszivitását, fokozatosan változó jellegét. Ezt példázta az a különleges produkció is, amelynek során a Zagyva Banda előadásában felhangzó felvidéki, gyimesi, kalotaszegi és mezőségi zenére moszkvai mozdulatművészek adták elő koreográfiájukat.
    

A magyar zenészek számára a feladat meglehetősen szokatlan volt, a moszkvai közönség azonban nagy tetszéssel fogadta a magyar népzene és az orosz modern táncművészet összekapcsolásából született közös előadást. Előre elküldték a kiválasztott zenéket a táncospárnak: Olga Cvetkovának és Vitalij Boroviknak, akikkel Moszkvában mindössze két közös próbára volt lehetőségük. Király Miklós és Laukó Tamás szerint izgalmas előadás született.
    

A produkció csattanójaként Juhász Sándor lépett színpadra, hogy megmutassa, hogyan is táncolnak valójában a magyar népzenére. A néptáncos elmondta, meglepte, hogy mennyire megérezték a moszkvai táncosok a magyar népzenét, annak lüktetését.
    

A Progresszív Folk elnevezésű fesztiválon tartott kerekasztal beszélgetésen a népzenetanár Szabó András vett részt. Úgy látja, hogy Oroszországban még a legelején járnak a táncházmozgalomban. Még nem tudják eldönteni, hogy művészetnek kell-e tekinteni a folklórt, vagy ezzel élni kell, nincs olyan összefogás mögötte, mint amilyen Magyarországon volt, és nincs, aki elindítsa - mondta.
    

Szergej Sztarosztyin neves orosz népzenész, népdalénekes, néprajzkutató a fesztivál egyik "lelke" az MTI-nek arról beszélt, hogy társaival együtt régóta foglalkoznak a népzenei és néptánchagyományok felkutatásával, ápolásával, életben tartásával, így tudják, hogy az orosz falvakban, vidéken és a városokban másként értelmezik és kezelik a népzenét, táncot, a néphagyományokat. A hazai tapasztalatok összegzésére és a külföldiekkel való megismerkedésre volt jó alkalom a fesztivál. Nagyon elégedettek, mert a néphagyományok továbbéléséről velük egyformán gondolkodó zenészek, táncosok érkeztek külföldről, így Magyarországról is.