A poprock-történeti utazás című sorozat célja a nemzetközi és a hazai könnyűzene elmúlt hatvan évének kultúrtörténeti áttekintése; korszakainak, stílusainak, főbb előadóinak ismertetése; azok történelmi, politikai, gazdasági és zenetörténeti kontextusba helyezése. Hiszen a rock and roll mégiscsak a huszadik század talán egyetlen igazi forradalma. Olyan, generációk sorának alapélményét adó zenei-kulturális-életfilozófiai mozgalom, amely nélkül az elmúlt hatvan év kultúrtörténete egyszerűen értelmezhetetlen.

 A rock and roll (poprock) az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és más modern társadalmakban régóta az egyetemes művelődéstörténet része. Magyarországon az elmúlt évtizedekben jobbára a szórakoztató zenék világába sorolták, jobb esetben divatjelenségnek tartották. Így komoly elemzése, értékelése, történetének feldolgozása, előadóinak bemutatása elmaradt. Generációk nőttek fel rajta anélkül, hogy társadalmi-kulturális-esztétikai hátterét megismerhették volna.

A most induló előadás-sorozat arra tesz kísérletet, hogy a maga szerény keretei között rendet vágjon számokban, sztárokban, trendekben, folyamatokban. A behurcoltak zenéjétől (blues), a telepesek zenéjén (country) át az ötvenes években, e kettő találkozásából megszülető rock and rollig. A gombafejű Beatles-fiúk felbukkanásától az ellenkultúra woodstocki demonstrációjáig. Az altamonti pokoltól a csilingelő ABBA-pénztárgépig. A Martens bakancsos punkattacktól a szintipopos Depeche Mode-ig. A szétplasztikázott Michael Jacksontól a szétrobbanthatatlan U2-ig. A tragikus sorsú Nirvanától a popkaméleon Lady Gagáig.

I. A blues/country gyökerektől a brit beatforradalomig

(2015. első félév)

1. február 4. – A behurcoltak zenéje: a blues (A feketék hagyománya egyetlen területen tovább élt: ez a zene és a tánc. A hollerek, bluesok témái kezdetben a munkához kötődtek. A polgárháború után elindul a vándorlás, ezzel a bluesforma egységesülése. A blues mellett a másik fontos zenei forma a vallási spirituálé és gospel. Delta blues – innen származnak a blues későbbi nagyságai: Muddy Waters, Howlin’ Wolf, John Lee Hooker, Elmore James. Az első meghatározó figura: Charley Patton. W. C. Handy, aki elsőként lejegyezte, standardizálta a bluesokat. Robert Johnson, aki a hatvanas brit blues boomra a legnagyobb hatást gyakorolta. Texas blues (Blind Lemon Jefferson, Leadbelly). Az első bluesdívák: Mamie Smith (1920. február 14-én énekelte lemezre az első bluest), Gertrude Ma Rainey és Bessie Smith, a „blues császárnője”. A nagy fekete exodus (a húszas-harmincas évek), avagy a rurális délről az északi iparvárosokba áramlás. Race recordsok és rhythm and blues. A fekete öntudat lehetséges kifejezése: a szexualitás. Chicago South Side – keményebb, kérgesebb, pulzálóbb blues (Muddy Waters, Howlin’ Wolf, John Lee Hooker).

2. március 4. – A telepesek zenéje: a country (nem keverendő össze a country & westernnel, amit Hollywood talált ki a harmincas-negyvenes években). Appalache-hegység, Cumberland-átjáró, terjeszkedés tovább, Kentucky, Virginia, Tennessee meghódítása. A zene és a tánc szerepe az angol, skót, ír, német közösségek életében. Európából áthozott alaphangszerek (hegedű, mandolin, akkordeon, hárfa). A húszas évektől minden „tradicionális gyökerű vidéki” zenére ráaggatták a hillbilly nevet. Jött a vasút, azzal a vándorlás, később a rádió és a gramofonfelvételek, illetve az azokkal járó standardizálódás. Első felvétel: 1922. június 30. Henry Gilliland & Eck Robertson: Arkansas Travele. A Grand Ole Opry jelentősége. Az úgynevezett „Bristol-session” (1927. augusztus), Ralph Peer vezetésével mobil stúdióban helyi és környékbeli hősökkel. Minden idők leghíresebb családi vállalkozása, a Carter Family. Az új hangzást képviselő Jimmie Rodgers. Hollywood válasza – éneklő cowboyok, közülük a legsikeresebb Gene Autry. A negyvenes években a country and western (merthogy a hillbilly meg az old-time music elavult). Két fő alstílus: bluegrass (Bill Monroe) és honky tonk (Hank Williams). Megszületett a country fővárosa, Nashville.

3. április 1. – Jólét, tévé, baby boom – Miért az ötvenes évek Amerikájában tört ki a rock and roll? Lendületben a gazdaság, a baby boom nemzedék, a családmítosz ereje, a háború utáni optimizmus, kitolódó kamaszkor. A televízió térhódítása, Amerika új szimbólumai: McDonald’s, Disneyland, a szegregáció lebomlása, az autó növekvő kultusza, mobilizáció, urbanizáció. Lázadás a filmvásznon (Marlon Brando, James Dean, Marilyn Monroe). A beatnemzedék megjelenése: Jack Kerouac (Úton), Allen Ginsberg (Üvöltés). Beatnik, hipster, square és A magányos tömeg (David Riesman).

4. május 6. – A rock and roll hajnala – A modern média szerepe. A sztárcsináló független kis kiadók felemelkedése (Atlantic, Chess, Modern, King, Imperial Records). A rock and roll kitalálója: Alan Freed. 1951. július 11. – Moondog's Rock and Roll Party rádióműsor. A rock and roll jelentése: hajózási szótár, hajók előre-hátra (rock) és oldalazó mozgására (roll) utaló kifejezés. Az új zenei képlet: C+W + R+R = R+R azaz Country & Western + Rhythm & Blues = Rock & Roll. A rock and roll indulója: Rock Around The Clock (1954). Bill Haley vs Elvis Presley. A Blackboard Jungle A Vad és az Ok nélkül lázadó mellett a harmadik, fiataloknak szóló kultfilm, de ebben már a lázadás zenéje is megszólalt.

5. június 3. – A rock and roll kiteljesedése (Elvis, a király) – A rock and roll első hulláma (1954/55): Carl Perkins (Tennesse), Little Richard (Georgia), Fats Domino (New Orleans), Jerry Lee Lewis (Louissiana), Buddy Holly (Texas), Everly Brothers (Kentucky), Chuch Berry (Chicago), Eddie Cochran (California). Eredetik és másolatok, avagy színre bontás: fehéren feketén – Pat Boone sikerszériája. A Király születése, avagy 1953 augusztusában Elvis besétál a Sun Stúdióba. Miért nem a magyarok fedezték fel Elvist? Sam Phillips szerepe és Parker „ezredes” színre lépése (1955/56, televízió, mozi, első film: Love Me Tender 1956. augusztus). Csillogó fekete lemezeken – a rock and roll kapitalisták és a sztáripar születése. Az új dalszerzők (Leiber-Stoller, Blackwell). A második hullám (1956/57): Buddy Holly, Roy Orbison, Eddie Cochran, Gene Vincent, Everly Brothers. Börtönrock, botrányok, tragédiák – Carl Perkins autóbalesete, Little Richard „megvilágosodása”, Jerry Lee Lewis nőügyei, Chuck Berry börtönbe jutása, Buddy Holly repülőbalesete, Eddie Cochran halála. Tinédzserpartik és táncdivatok, Chubby Checker és társai, a lázadás piacosítása.

Jávorszky Béla Szilárd – (1965, Budapest) zenei szakíró, a hazai és nemzetközi populáris zene évtizedeit feldolgozó, hiánypótló könyvsorozatok szerzője, társszerzője. 1990 és 2005 között a Magyar Hírlap, az Új Magyarország és a Népszabadság munkatársa. Alkalmanként publikált a Magyar Narancs és a Kritika hasábjain, illetve több zenei szaklapban (Muzsika, Folkmagazin, Wanted, Z Magazin, Rockinform). Rockszociológiából doktorált. 2005 óta szellemi szabadúszó.

Művei.: Nagy Sziget-könyv (2002), A rock története 1– 2. (Sebők Jánossal, 2005, 2007) A magyarock története 1– 2. (Sebők Jánossal, 2005, 2006), 303 magyar lemez, amit meg kell hallgatnod, mielőtt meghalsz (többekkel társszerző, 2008), Sziget 1993– 2012 (2012), A magyar folk története (2013), Muzsikás 40 (2013), A magyar jazz története (2014)

Előkészületben: A poprock története 3. (Sebők Jánossal), várható megjelenés: 2015. október