Zelei Miklós az MTI-nek elmondta, hogy az egykor egységes szlovákiai Nagyszelmenc és ukrajnai Kisszelmenc történetét feldolgozó darabot a szerdai ungvári ünnepi előadást megelőzően kedden Beregszászon játsszák, ahol novemberben láthatta a közönség először a Vidnyánszky Attila rendezte művet.
    

A szerző, aki az ikerfalu történetét több mint húsz éve kutatja, elmondta: beledolgozta magát a kárpátaljai magyarok mai, oroszos, ukrános, időnként lengyel szavakat is használó köznyelvébe, bele tudott helyezkedni az ott létrejött magyar kultúrába, és át tudta venni az ott élők humorát is.
    

Mint felidézte, a darab beregszászi bemutatóján elsősorban arra figyelt, hogy a kárpátaljai magyar közönség azt a kultúrát, azt a humort és túlélési rendszert, amelyet tőlük átemelt és megpróbált a darabban megmutatni, visszafogadja-e. "Azt láttam, hogy visszafogadták a történetet, és amit kitaláltam, amit én az ő humoruknak tartok, azt ők is a magukénak tartják" – mondta. Hozzátette, hogy az ungvári előadáson ugyan nem tud részt venni, de a színészek be fognak számolni neki a fogadtatásról.
    

Ungváron egy nagyobb színházban, a Kárpátaljai Megyei Zenei-Drámai Színházban mutatják be a darabot – emelte ki Zelei Miklós, megjegyezve: tudomása szerint az utóbbi években a magyar kultúra napján ebben a színházban Madách Imre Az ember tragédiája című művét tűzték műsorra. Hosszú idő után most változtatnak ezen a hagyományon, és nagy megtiszteltetés számára, hogy éppen ezzel, a kárpátaljai magyarok történetét bemutató első nagyszínpadi alkotással ünnepelnek Ungváron – hangsúlyozta.
    

A szerző kiemelte: a Zoltán újratemetve című tragigroteszkben úgy dolgozza fel a kárpátaljai magyarok történetét, hogy metaforikusan a teljes magyar sors benne van, és talán 150 évet is átfog.
    

A színdarab a szovjet–csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán–szlovák határon játszódik Kisszelmencen és Nagyszelmencen, amelyeket a II. világháború végén választottak szét. A darab a világháború végén egy lakodalommal kezdődik, amelyről a vőlegényt a Gulágra viszik, így a pár nem tud egybekelni. Míg a fiú távol van, a menyasszony meghal. A rendszerváltás idején folytatódik a történet: a fiú agglegényként öregszik meg, utolsó kívánsága, hogy egykori menyasszonya mellé temessék a határ másik oldalán, ám ez sem sikerül.
    

A történet alapja a szerző 2000-ben megjelent, A kettézárt falu című dokumentumregénye. A Zoltán újratemetve című darab azonban nem a könyv adaptációja, a valós történelmi szituációra írt, kitalált történet jelenik meg a színpadon – mondta a szerző.
    

A budapesti Nemzeti Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkciójának főszerepeiben Rácz József és Tarpai Viktória látható, a díszlet és a jelmez Alekszandr Belozub munkája.
    

A darabot eddig két nyáron szabadtéren játszották: 2013 júliusában mutatták be először a Zsámbéki Színházi Bázison, a múlt nyáron pedig a Gyulai Várszínház tűzte műsorra. A produkciót novemberben mutatták be a budapesti Nemzeti Színházban, ahol március 1-jén látható legközelebb.
    

A szerdai előadás a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség rendezvénysorozatának része. A január 29-ig tartó programok sorában koncertekkel, kiállításokkal és a beregszászi színház Lila ákác című előadásával ünneplik a magyar kultúrát ungvári, beregszászi, nagyszőlősi, munkácsi, bátyúi helyszíneken.