Simmel elsősorban a Magyarországon is népszerű Nem kell mindig kaviár (1960) című kémregényével vált világszerte ismertté, de sikert arattak egyebek között Az álmok alapanyaga (Der Stoff aus dem die Tra:ume sind), vagy a Csak egy szó a szerelem című könyvei is. Miközben bestsellereit a nagyközönség - különösen a német nyelvű országokban - valósággal falta, a kritika többnyire felszínesnek, triviálisnak minősítette.
    
Harmincöt regénye és számos elbeszélése világszerte 33 nyelven, 73 milliós példányszámban jelent meg. Összesen 18 regényét - köztük a Nem kell mindig kaviárt - filmesítették meg. 
    
A bécsi születésű, vegyészmérnöki képesítést szerzett író mindig aktuális és kényes témákat dolgozott fel, köztük a második világháború utáni Németország, a berlini fal vagy az alkohol- és kábítószer-függőség, a génmanipuláció, a jobboldali radikalizmus, illetve a szervátültetés témáját. Műveiben a részleteknek alaposan utánajárt, történeteit jó adag erotikával fűszerezte.
    
A jó ideje ápolásra szorult író halálának okát nem közölték.