Két évvel ezelőtt Schüssel akkori kancellár "az osztrák filmes világ doyenje"-ként, a magas kultúra és a tömegkultúra közti hídverőként méltatta, amikor átadta neki az osztrák állam magas kitüntetését - írta a halálhírről beszámoló APA osztrák hírügynökség.
    
Az 1956-ban a magyar forradalomról készített riportfilmjeit folyamatosan vetítették az osztrák filmhíradókban, de bemutatták szinte az egész világon. Otto Pammer dokumentumfilmjein keresztül ismerte meg a nemzetközi közvélemény a magyar forradalom eseményeit.
    
1956. október 26-án a nyugati riporterek közül elsőként, a Fox International tudósítójaként érkezett Nyugat-Magyarországra. Megörökítette a győri és a mosonmagyaróvári temetéseket és a győri forradalmi bizottság munkáját a városházán. Budapesten filmre vette a Köztársaság téri ostromot, a tankok fölvonulását a városban, Mindszenty József bíboros első sajtónyilatkozatát az Úri utcában, az utcai harcokat és a kommunista szimbólumok megsemmisítését.
    
A forradalom leverése után, az osztrák-magyar határon a menekülőket vette filmre és tudósított a menekülttáborok mindennapjairól.
    
1974-ben megalapította saját produkciós cégét, a Pammer Film-et, s az ORF-nek ő gyártotta a Seinerzeit című történelmi magazint, és a közszolgálati osztrák tévé egyik legsikeresebb, a szépekről és a gazdagokról szóló társasági magazinját, a Seitenblicke címűt.
    
Otto Pammer 24 ezer riportfilmet csinált, s nemcsak az 56-os magyar, hanem a 68-as prágai eseményeket is megörökítette celluloidszalagon. Az ő alkotásai adják az ORF dokumentumtárának alapjait. 
    
Pammer véletlenül lett filmes. Barátjától kapott egy felvevőt 1945-ben és azonnal forgatni kezdett a háború sújtotta bécsi utcákon. Operatőri tehetségét 1950-ben fedezték fel, és akkor kezdett dolgozni az osztrák filmhíradónál.