Milyen mértékben járulnak hozzá a kreatív- és kulturális iparágak Európa gazdasági teljesítményéhez? – tette fel a kérdést a szerzők európai szervezete (GESAC), amelynek a hazai Artisjus is aktív tagja. Az elemzés elkészítésével az EY (korábban Ernst & Young néven ismert) tanácsadó cég párizsi irodáját bízták meg, amely tizenegy alszektorra bontva vizsgálta a kreatív- és kulturális ipart: könyvpiac, újságok és magazinok, zene, előadóművészetek, televízió, film, rádió, videojátékok és egyéb játékok, vizuális művészetek, építészet és reklám.
 
Kiderült, hogy a maga 535,9 milliárd eurós évi forgalmával, a kreatív- és kulturális ipar Európa egyik legmeghatározóbb szereplője, 4,2%-kal járul hozzá a kontinens GDP-jéhez.
 
A szektor a harmadik legnagyobb munkaadó az építőipar és vendéglátóipar után, megelőzve például az autógyártást. A kreatív- és kulturális iparág ráadásul erősen támaszkodik a helyi munkaerőre és sok fiatalt vonz: a dolgozók mintegy 19 százaléka harminc év alatti. Ráadásul még a gazdasági válság legnehezebb éveiben is 0,7 százalékkal tudott növekedni az iparágban dolgozók száma.
 
„Ez most nem csak egy újabb európai elemzés egy szektorról, itt sokkal nagyobb a tét” - mondta a bejelentés kapcsán Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója. „Sokan ugyanis kizárólag úgy tekintenek a kreativitásra és a kultúrára, mint ami anyagi terhet jelent a társadalomnak és az államnak, amire mindig csak költeni kell. Ez az elemzés megmutatja, hogy valóban iparágként kell tekinteni erre a szektorra, ami mind gazdaságilag, mind a foglalkoztatásban jelentős értéket képvisel itt Európában. Ez a mi erős oldalunk.”
 
Az EY európai volumenű tanulmánya a zenei területet vizsgálva külön kitért a Sziget fesztiválra is. A világ tíz leglátogatottabb fesztiválja közül öt Európában van, ezek egyike a népszerű budapesti rendezvény. A felmérés keretében megkeresték Gerendai Károlyt, a fesztiváliroda ügyvezető igazgatóját, aki elmondta az elemző cégnek, hogy a Sziget iroda évközben 50-60 embert foglalkoztat, de a fesztivál ideje alatt ez a szám 9000-re emelkedik. „A fesztiválszervező cégek igen jelentős munkáltatók, amelyek elsősorban magasan képzett, helyi, fiatal munkaerővel dolgoznak. A feladatokat nem tudjuk távoli országokba kiszervezni, ezért helyi szinten különösen fontos a gazdasági szerepünk” – mondta Gerendai.
 
Magyarországon a ProArt készíti el az első zeneipari jelentést, amelyből hamarosan kiderül majd, itthon hány embert foglalkoztat a zeneipar, hányan tudnak megélni zenélésből, és mekkora nemzetgazdasági szerepe van ennek az alszektornak.
 
http://www.creatingeurope.eu/
http://www.creatingeurope.eu/en/wp-content/uploads/2014/11/study-full-en.pdf