Az idén hetvenéves komponista által összeállított műsorban egy némafilm pereg a háttérben Nagy-Britanniában, valamint Francia- és Németországban rögzített korabeli, archív felvételekkel, miközben Nyman kamaraegyüttese - ő maga a zongoránál ül majd - a zenetörténet meghatározó alakjait, Rossinit, Beethovent, Schubertet, Chopint és César Franckot idézi meg.
    

Nyman a klasszikus művekből kiemel egy-egy témát vagy témarészletet, ezekből alakít ki végtelennek tűnő, legtöbbször csak a hangszín, a hangszerelés vagy a hangerő tekintetében változó, fejlődő "hangszőnyegeket". Az elemek összekapcsolásakor leginkább a rockzenéből ismert fogásokkal él, és szívesen erősíti meg az alapokat basszusgitárral.
    

Az összhatást korabeli költemények teszik még drámaibbá, melyeket Hilary Summers walesi énekesnő ad elő eredeti nyelven.  
    

Az elhangzó versek szerzői az elsősorban festőként ismert brit David Bomberg kivételével mind a világháború áldozatai voltak. Hárman közülük (Alfred Lichtenstein, Ernst Stadler és August Stramm) a német expresszionizmus kiemelkedő képviselői, de Nyman - a nagy háború nemzetköziségét kiemelendő - francia és brit szerzők szövegeit, sőt a magyar Gyóni Géza legjelentősebb, Csak egy éjszakára... kezdetű háborús versét is beépítette alkotásába. (A költemény Przemysl orosz ostroma alatt született, melynek során Gyóni orosz fogságba esett, és már nem tért haza; Szibériában, a krasznojarszki hadifogolytáborban halt meg 1917. június 25-én, 33 éves korában.)
    

Michael Nyman elsősorban filmzeneszerzőként ismert: hosszú együttműködés és számos közös munka köti Peter Greenaway walesi rendezőhöz - A rajzoló szerződése (1981); Z és két nulla (1985) -, de nagy sikert aratott Jane Campion háromszoros Oscar-díjas filmjéhez, a Zongoraleckéhez írt zenéje is, amely többszörös platinalemez lett.
    

A minimalista irányzathoz sorolt Nyman a filmzenék mellett szerzett operákat, versenyműveket és vonósnégyeseket is. Zongoraművészként egyedül és együttesével, a Michael Nyman Banddel is fellép, emellett zenetudósként is ismert: 1965-66-ban például Romániában kutatta a népdalhagyományt a British Council ösztöndíjával.
    

War Work című műve, melyet a Művészetek Palotájában magyarországi bemutatóként adnak elő, a tematikára és az esetlegesen felkavaró képhatásokra tekintettel 16 éven felülieknek ajánlott. A War Work a párizsi Cité de la musique, a Chalons-en-Champagne-i La Comete, a metzi L'Arsenal, a Kölni Filharmónia és a Művészetek Palotája közös produkciója.