Szombat, 2014. november 22.

16-17:30

„Kirohad a referencia” (vezeti: Németh Gábor, részt vesznek: Solymosi Bálint, Csaplár Vilmos, Csobánka Zsuzsa)

Értjük-e a Kádár-korszakról szóló műveket? Mennyiben térnek el a generációs olvasatok, milyen a ráismerés és a megismerés? Mikor fog a Kádár-korszak „történelmi regények” tárgyává válni, unalmasak-e már a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbeli gyerekkorról szóló művek? A beszélgetés különböző generációk kritikusait, íróit szembesíti egymással.

18-19:30

Forog vagy fordítják? Irodalomtörténeti divatok (vezeti: Szilágyi Zsófia, részt vesznek: Angyalosi Gergely, Boka László, Margócsy István)

Az irodalomtörténet divatjait miből lehet lemérni – akkor népszerű egy író, ha szakdolgozatok sora születik róla, vagy épp akkor vált már unalmassá? A klasszikus írók tőzsdéjén Ady árfolyama csökkent, Móriczé nőtt? És mi történik, ha a közoktatás tanterve miatt kell foglalkozni egyes szerzőkkel, mit lehet kezdeni, mondjuk, Nyírő Józseffel vagy Tormay Cecillel?

20-21:30

Takarékbélyeg, vajszínű Zsiguli és NDK-turisták – felolvasás, részt vesznek: Egressy Zoltán, Péterfy Gergely, Poós Zoltán, Csaplár Vilmos

Elveszett egy világ, a szavaival, a tárgyaival együtt, amelyben generációk sora nőtt fel – egyes irodalmi művek sikerét részben kétségtelenül a visszavágyódás adja. A felolvasás során a Kádár-korszak időszakából hallhat a fesztivál közönsége egyéni mintázatokat mutató, mégis egyként ismerős szövegeket.

Vasárnap, 2014. november 23.

16-17:30

Kurucok és labancok – magyar irodalom külföldön (beszélgetés írókkal, vezeti Gerevich András, részt vesznek: Forgách András, Horváth Viktor, Márton László)

Lehet-e úgy írni, hogy a lefordíthatóságot tartja észben egy író? Mit lehet kezdeni az érthetetlen magyar tárgyakkal, jelenségekkel – hogyan fordítható le a például a kuruc és a labanc?

18-19:30

Célra tarts! (Beszélgetés műfordítókkal) (vezeti: Dánél Mona, részt vesznek: Mesterházi Mónika, Hans-Henning Paetzke, Rácz Péter, Dragomán György)

Miként adható át egy számunkra ismeretlen világ, mi van a nyelvi nehézségeken túl? Mit érthetünk azon, hogy a „célnyelv” kultúrájába kell illeszkedni egy könyvnek? „Nevelhető”-e a magyar irodalom, mennyire lehet irodalmi divatot teremti, vannak-e népszerű vagy elutasított irodalmak?

20-21:30

Zenévé fordított irodalom: Karafiáth Orsolya, Kemény István, Térey János, Tóth Krisztina megzenésített versei

Közreműködők:

Ének: Bárdos Deák Ágnes, Tóth Evelin, Müller Péter Sziámi

Zene: Bujdosó János, Mózes Tamara, Horváth Bálint