Az utolsóként árverezett 246. tétel, Gulácsy Lajos A bolond és a katona című, 1911-12-re datált alkotása hozta a legmagasabb leütést. Ezen a festményen Gulácsy emblémaszerűen sűríti egybe saját és a korabeli Európa szellemi állapotának skizoid vízióját, az I. világháború poklába robogó, és őt magát is az elmegyógyintézet falai közé sodró beteg társadalom tragédiáját. Többen versenyeztek érte, miközben csak ötszörösére (jutalékkal hatszorosra) emelkedett a kikiáltási ár, de ezt tízmillió forintokban mérték! A rokokó stílusú, Gulácsy által "biedermeier mulatságoknak" nevezett művek közül való festmény 24 millió forintról indult és 110 millió forintnál koppant érte a kalapács. 
    
Nem sokkal maradt le ettől az ártól Bortnyik Sándor 1928-ban festett Géplovag című, mindeddig lappangó alkotása. Ennek a Bortnyik-képnek a felbukkanása azért jelentős esemény, mert tanúsítja az életműben a nemzetközi tendenciák és hazai viszonyok ütközését és egymásra gyakorolt hatását. A kép 75 millió forintért kelt el. 
    
50 milliót fizetett egy ismert gyűjtő Ferenczy Károly 1908-as A tékozló fiú című, bibliai témájú művéért. Ezt a történetet, miként Ferenczy legtöbb képét, többször, több változatban is megfestette. A tékozló fiú hazatérésének témáját is négy, egymástól alig eltérő változatban dolgozta fel, de csak a most átverésre került variációt fejezte be. Ferenczy sokszor reprodukált, líraian szép műve hatvan évnyi rejtőzködés után tűnt fel egy magángyűjteményben, most ismét egy műgyűjtő tulajdona lett.
    
Húszmillió forint felett hat festményt vittek el. A Magyar Nemzeti Galéria 2003-as nagy Mednyánszky László kiállításának fő darabja volt az 1900-as évek első felére datált Végtelen című monumentális alkotás. A fénylő vörös és sárga árnyalatokban játszó víztömeg és a tengerparton álló, parányi emberfigura együttese a természet hatalmára, az ember elemi kiszolgáltatottságára utal. 18 milliós kikiáltási árát 26 millió forintra licitálták. Szőnyi István egyik első tájképe, amelyet a megtalált édenben festett, az 1923-as Zebegényi Dunakanyar 24 millió forinton ért célba. Batthyány Gyula 1930 körül készült Orfeum című méretes vászna 14 millió forintról 22 millióig emelkedett. Ugyanennyit adtak Vaszary János színpompás virágcsendéletéért, valamint Faragó Géza reklámgrafikájának szecessziós festménnyé lényegült vásznáért és az osztrák Gustav Klimt Barátnők című festményéhez készült akt tanulmányért. 
    
Tízmilliót meghaladó árat fizettek Ziffer Sándor, Vörös Géza, Tihanyi Lajos, Szinyei Merse Pál, Márffy Ödön, Berény Róbert, Patkó Károly, Aba Novák Vilmos, Rippl-Rónai József, Boromisza Tibor, Schönberger Artur, Czigány Dezső, Scheiber Hugó, Csernus Tibor festményeiért, valamint egy art deco szoborért, a román származású, Párizsban világhírűvé lett Demeter Chiparus művéért.
    
Miközben a 246 tétel közül 138 kelt el jóval a millió forintos álomhatár fölött, ezúttal meglepő módon, 24 tételnek nem akadt gazdája.