irodalom
A Seuil kiadó gondozásában megjelent mű szerzőjének csütörtökön ítélte oda a zsűri a Décembre nevű díjat az elegáns Théatre des Champs-Elysées-ben. Az elismerést 1989-ben a legjelentősebb irodalmi díj, a Goncourt ellenében hozta létre Michel Dennery, a Cassegrain cég tulajdonosa. Különlegessége, hogy ellentétben a francia irodalmi díjakkal magas, 30 ezer eurós (9,2 millió forintos) pénzjutalommal jár.
Az utolsó fordulóba idén két esszékötetet juttatott tovább a zsűri, regény nem is szerepelt a díjra esélyes művek között.
Elisabeth Roudinesco 1944. szeptember 10-én született, a pszichoanalízis történetével és kritikájával foglalkozó műveit 25 nyelvre fordították le a világban. Ő az első francia történész, aki Freudról írt monográfiájához felhasználhatta a washingtoni kongresszus könyvtárában található archív anyagokat, s ezzel új perspektívába helyezte a pszichoanalízis alapítójának életművét.
A szaktekintély legújabb művének eredetiségét az adja, hogy Freudot a saját korába helyezve mutatja be, a 19. század végi Bécsben, az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjain, a háborún, a bécsi mesternek a korabeli politikai hatalommal folytatott kapcsolatain, a antiszemitizmus és a szélsőségek erősödésén keresztül, majd az új világban, Angliában. A kötetben kitüntetett szerepet kap a családja, a gyűjteményei, a nők, a gyermekei, a kutyái és a nácizmus erősödésével szembeni pesszimizmusa, valamint habozása, hogy szülővárosában vagy pedig londoni emigrációban haljon meg.
A szerző Freud azon ellentmondásosságára is felhívja a figyelmet, amely az ateista és mélyen vallásellenes, ugyanakkor az irracionalizmus és az okkult tudományok iránt vonzódó politikailag konzervatív embert jellemezte, aki felrobbantotta saját kora normáit, s mesterként olyan tanítványokkal vette magát körül, akikkel konfliktusos viszonyokat tartott fenn.
A könyv bemutatja Freud 126 legfontosabb paciensét is, akik közül számos eddig ismeretlen volt a nagyközönség számára. Ezenkívül fény derül Freudnak a görög-római mitológia és a klasszikus irodalom iránti szenvedélyére is.