Az elmúlt időszakban elindult változások lehetőséget teremtenek arra, hogy az örökségvédelmet egységben kezeljük, és stratégiai ágazatnak tekintve azt nagy változásokat vigyünk végbe - mondta el az egyeztetés sajtónyilvános részén az ME parlamenti államtitkára.
    

L. Simon László emlékeztetett: az első lépcsőben a Miniszterelnökséghez kerültek az örökségvédelmi hatáskörök, második lépésként pedig a kormány egy egységes örökségvédelmi háttérintézmény létrehozásáról döntött.
    

Ennek során a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központhoz kerülnek a Lechner Lajos Tudásközpont örökségvédelmi feladatai, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó Nemzeti Örökségvédelmi Központ egyes feladatai is, így a kormányhatározat által rögzített határidőig, 2015. január 1-jéig megtörténhet a szakmai integráció - számolt be.
    

A következő komoly feladatként L. Simon László a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások törvényi hátterének áttekintését jelölte meg, amelyben - elmondása szerint - a kormány a szakma véleményét is figyelembe kívánja venni. A szerdai egyeztetésre ezért meghívást kaptak az ország meghatározó, feltárási joggal rendelkező intézményei (múzeumok, egyetemek, az MTA tudományos intézete), a területen érintett testületek és szakmai szervezetek képviselői, valamint legnagyobb hazai beruházóként a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. munkatársai.
    

Az államtitkár szerint a szabályozás áttekintése során szeretnék érdekeltté tenni a szakmát a feltárások gyorsításában. Így várhatóan megváltozik a nagyberuházások törvényi definíciója, és bevezetik az egyablakos ügyintézést. Ez ugyanakkor nem érinti a megyei hatókörű múzeumok gyűjtéssel és feldolgozással kapcsolatos feladatait - hangsúlyozta.
    

Az előzetes régészeti dokumentáció bevezetése hozott sikereket, de bizonyos részleteit tisztázni kell, a kormány érdekeltté szeretné tenni továbbá a múzeumokat a leletek elsődleges feldolgozásában - számolt be.
    

L. Simon László elárulta: terveik szerint a szabályozásból kikerül az előzetes régészeti feltárásokra vonatkozó, 200 millió forintos értékhatár, ehelyett a beruházás összegének egy százalékát kellene ásatásokra fordítani. Ez nem egy maximum, hanem állandó érték lenne, a feltárás után esetleg megmaradó pénz a Forster Gyula Régészeti Alapot gazdagítaná - jegyezte meg, hozzátéve: a nagyberuházásokon túli feltárásokra is érdemes lenne létrehozni egy régészeti alapot.
    

Az államtitkár közölte: szeretnék az előzetes régészeti feltárásokra vonatkozó időkorlátot megtartani, de lelőhelytípus szerint differenciálva.
    

L. Simon László elmondása szerint az egyeztetések tapasztalatainak figyelembevételével elkészített törvényjavaslat egy hónap múlva kerülhet a parlament elé.