"Ez a szakma magára maradt" - jelentette ki az MKKE elnöke a rendezvényen. Kocsis András Sándor szerint a könyvszakma mindössze 610-620 millió forint állami támogatásban részesül, amely, mint fogalmazott, rendkívül alacsony összeg az ágazat hatásához, jelentőségéhez képest.
    

Felidézte, a könyvszakma a rendszerváltás után gyorsan bővült, ám a 2008-as gazdasági válság az ágazatot is mélyen érintette, a csökkenő könyvforgalom a tavalyi évben mutatott először némi növekedést. Hozzátette: a korábban létező források, programok mára elapadtak, valamint eltűntek a szponzorok is. Megjegyezte: nem profitábilis könyvekhez kérnek támogatást, hanem a magyar könyvkultúra továbbéltetéséhez.
    

Az elnök szerint a könyvszakma sokszínűségének megőrzéséhez összeállított hat pontot az MKKE nyári, kibővített elnökségi ülésén teljesen konszenzussal fogadták el, ugyanakkor több éves előkészítő, egyeztető munka előzte meg a javaslatot.
    

A könyvszakmai szervezet árkötöttségi törvény elfogadását javasolja, ehhez egy részleteiben kidolgozott törvényjavaslatot adtak át kormányzatnak. Kocsis András Sándor hozzátette: a javaslatot már két éve benyújtották, ám a kormányzat szereplői "nem tartották időszerűnek" a tervezetet.
    

A dokumentum indokolásában az szerepel, hogy a kötött árrendszer Európa számos országában él, a magyar javaslat a 2002-es német szabályozást tekinti mintának. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kötött könyvárak elsősorban az újdonságok védelmét szolgálják: a kiadók határozzák meg a könyv fogyasztói árát, amely egy évig engedély nélkül nem lenne megváltoztatható. Hozzátette: a javaslat nem csupán a kis és közepes méretű kiadókat, hanem kis és közepes méretű könyvesboltokat is védi, hiszen megakadályozza, hogy a hipermarketek, nagy tőkeerővel működő kereskedések a sikerkönyveket áron alul adják.
    

A MKKE javasolja továbbá a Márai-program folytatását, forrásbővítését, amely eredetileg egymilliárd forinttal indult volna, végül azonban 400 millió forintos keretösszeggel segítette a kiadókat, illetve gyarapította a könyvtárak állományát. Az összeg előbb a felére, majd 100 millió forintra csökkent - hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, hogy azt szorgalmazzák, hogy a Márai-program forrását a 2010-es szintre, 400 millió forintra emeljék fel.
    

A szervezet a nagy sikerű 2001-es Olvasás éve mintájára a 2015/16-os évet a Kortárs Magyar Irodalom Évének nyilvánítaná a Nemzeti Kulturális Alap kiemelt támogatásával; az olvasásnépszerűsítő programra az elnök szerint 50 millió forint támogatásra lenne szükség.
    

Az MKKE javasolja továbbá, hogy a pedagógusok - évente 100 ezer forint értékben - a vásárolt könyveik árát az adóbevallásukban leírhassák. Kocsis András Sándor szerint ez nem példanélküli, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia minősített kutatói is hasonló adókedvezményben részesülnek. A szervezet ezenkívül  kiterjesztené a Széchenyi Pihenő Kártya használatát a könyvvásárlásra is.
    

Az elnök szerint szükség van az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kamattámogatott könyvszakmai hitelprogram korszerűsítésére is, például szeretnék ha a tárca az eddigi 50 százalékos kamattámogatást 75 százalékra emelné, de a hitelplafont is 75 millió forintra növelnék.
    

Zentai Péter László, a MKKE igazgatója a szervezetet ért, a sajtóban megjelent vádakra reagált. Hangsúlyozta: a kiadók és a kereskedők nem ellenérdekelt felek, ezért indokolt az, hogy közös szervezetbe tömörüljenek. Cáfolta továbbá, hogy az MKKE a kereskedők érdekeit képviselné, szerinte kiadók szavazati aránya majdnem kétszerese a kereskedőkének a taggyűlésen. Azt azonban elismerte, hogy "megsértődtek", amikor Balassi Intézet nem vette figyelembe a könyvszakma érveit a Publishing Hungary program során, a frankfurti magyar nemzeti stand megújításához igényelt támogatást pedig elutasította.
    

Újságírói kérdésre válaszolva a szervezet vezetése szólt arról is, hogy a legfontosabb kérdésben, az árrés emelésben nincs jogosítványuk felszólalni, noha tisztában vannak azzal, hogy a magyar kereskedők nyugat-európai mértékű, vagy annál időnként magasabb árréseket használnak. Rámutattak: a magyar könyvpiaci koncentráció is számos kérdést vet fel.
    

A sajtótájékoztatón elhangzott: Jonathan Franzen amerikai író lesz a 2015-ben, április 23-tól 26-ig a Millennárison megrendezendő XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Jonathan Franzen amerikai író a Szabadság, az Erős rengés és a Javítások című kötetek szerzője, műveit magyarul az Európa Könyvkiadó adja ki.
   

 Bejelentették, hogy 2015-ben nem egy adott ország könyvkultúráját, hanem a magyar könyvkultúra, a szervezett magyar könyvpiac 220 éves jubileumát ünneplik a fesztiválon, mivel 1795-ben jött létre a Pesti Könyvárusok Grémiuma, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének jogelődje, Európa második legrégebbi civil könyvkiadói társasága.