Ferch Magda tájékoztatása szerint az elnöki posztra még két jelölt volt, Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész és Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező, a közgyűlés döntése alapján azonban Dobszay László zenetörténész, professzor emeritus veszi most át az elnöki feladatokat Jancsó Miklóstól.
    
Dobszay Lászlót és Ferencz Győző költőt, műfordítót, irodalomtörténészt, az ELTE Angol-Amerikai Intézet Anglisztika Tanszékének tanszékvezető docensét is három-három évre választotta meg a közgyűlés, amely az ügyvezető titkárt megerősítette tisztségében.
   
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése hozta létre 1992-ben - Kosáry Domokos akkori elnök javaslatára - az MTA keretén belül, önálló, társult testületként, orvosolandó azt a történelmi sérelmet, amely akkor érte a művésztársadalmat, amikor Kodály Zoltán határozott tiltakozása ellenére 1949-ben megszüntették az MTA széptudományi alosztályát, s kizárták a tagságból a művészek többségét - emlékeztetett Ferch Magda.
    
Az alapszabály értelmében "a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia a magyar irodalmi és művészeti élet sokszínűségében is megvalósuló egységét, a tudomány, az irodalom és a művészetek közös érdekeit, a művelődés javát kívánja szolgálni".
    
Dobszay László Erkel Ferenc- és Széchenyi-díjas zenetörténész Kodály Zoltán hívására 12 évesen kezdte el tanulmányait a zeneművészeti főiskolán. 1947 és 1957 között zeneszerzést tanult Viski Jánosnál, népzenét Kodálynál, zenetörténetet Szabolcsi Bencénél. 1959-ben szerzett magyar-történelem szakos diplomát az ELTE bölcsészkarán. 1966-tól tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és dolgozik az MTA Népzenekutató Csoportjában, a mai zenetudományi intézetben. 1990-ben megalapította a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei szakát. A Schola Hungarica nevű énekkar egyik alapítója, nevéhez fűződik a gregorián bevezetése az iskolai énektanításba. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2007-ben választotta rendes tagjává.
    
Ferencz Győző József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész magyar-angol szakon szerzett diplomát az ELTE bölcsészkarán, 1982-ben doktorált. 1978-tól a Jedlik Ányos Gimnázium tanára, 1982-től az Európa Könyvkiadó szerkesztője. 1985-1986-ban és 1993-tól az ELTE angol tanszékén tanít. Számos műfordítása, esszéje, tanulmánya jelent meg. Verseinek első gyűjteménye (Ha nem lenne semmi nyom) 1981-ben látott napvilágot, legutóbbi, régi és új versekből álló válogatása (Alacsony ég alatt) 2000-ben jelent meg. Nagy feltűnést és elismerést keltett Radnóti Miklós élete és költészete című kritikai életrajza. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2004-ben választotta rendes tagjai közé, azóta az elnökség tagja.