Kiállítás, aukció

2014. október 5-11. között kiállításon, október 12-én aukción férhetnek hozzá az érdeklődők a kísérleti törpe projekt alkotásaihoz. A 2014 augusztusában indított kezdeményezés célja, hogy kortárs képzőművészeket szokatlan művészeti feladattal ösztönözzön gondolkodásra és állásfoglalásra, egy mindenki által ismert, összetett jelentéssel bíró dísztárgy újraértelmezésével. Kenéz Réka, képzőművészeti kurátor, művészettörténész javaslatára készült el a 25 művészt felsorakoztató névsor, amely hazai és külföldi galériákból, aukciós házakból ismert, neves alkotókat és fiatal tehetségeket sorakoztat. A Törpék kora projekt ötletgazdája a gyakorlatorientált felsőoktatási alternatívát kínáló, számos neves kurátort és szakembert foglalkoztató Werk Akadémia, valamint a négy éve kortárs művészeti menedzsment programot működtető Loffice, amelynek 2013-as Bring the Art Home (BAH) programjára több mint 150 művész jelentkezett.

Ezúttal, a Törpék kora keretében felkért művészek egy-egy a Werk és a Loffice által megvásárolt, fröccsöntött kerti törpét értelmeznek újra, a kurátor által megadott szempontok szerint, elkészítve a tömegkultúra egyik emblematikus tárgyának kortárs művészeti interpretációját.

A szervezők reménye szerint az eredmények nem csak a szakmai közönség és a műgyűjtők számára kínálnak izgalmas csemegét, hanem arra is alkalmasak lesznek, hogy mindenkihez közelebb hozzák a kortárs képzőművészetet.

”Mítoszon és parabolán túl, középföldén a törpelét felmagasztosul. De nem mindegy, hogy a mindenütt jelenlévő törpeség a giccs és a kisszerűség világát jelenti, vagy épp ellenkezőleg, a hobbitok kora ez, amikor azoknak kell hőssé válniuk, akik nem erre rendeltettek. Mit kezdjünk a swifti parány és óriáslét közt rekedt közepessel? És kérdés az is, hogy lehet-e a tömeg gyártott törpéből egyedi műalkotás?” – teszi fel a kérdést a társszervező, Réz András esztéta.

„Akadnak alkotók, akik saját fóbiájukat és frusztrációjukat, vagy épp meseélményüket komponálják meg törpe alakban, és olyanok is elvállalták a felkérést, akik létükre, mindennapjaikra reflektálnak a projekt keretében. Épp ez adja a kiállításra és aukcióra bocsátott munkák sokféleségét és a projekt savát-borsát. Nagyon örülünk, hogy Kenéz Réka segítségével a művészek a legváratlanabb válaszokat adják, hiszen ehhez szükséges a megfelelően feltett kérdés és megfogalmazott feladat a kurátor részéről” – mondja Klementz Panni és Kata, társszervezők, az 5 éves Loffice alapítói. 

Kurátor: Kenéz Réka, művészettörténész. Résztvevő művészek: Bucsi Árpád, EfZámbó István, Fajgerné Dudás Andrea, Felsmann István, Fischer Judit, Fukui  Yusuke, Győrffy László, Horror Pista, Horváth Dániel, Karácsonyi László, Kerekes Gábor, Király András, Kocsi Olga, Lendvai Ádám, Magyarósi Éva, Marjai Judit, Meszter Milán,  Nemmivoltunk! Crew, Nagy Benjámin, Stark Attila, Szurcsik József, Tóth Andrej, Uglár Csaba, Verebics Ági és Wahorn András. Kiállítás megnyitó: 2014. október 5. vasárnap, 15.00-19.00h. A kiállítás helyszíne: Werk Akadémia (1084 Budapest, Salétrom utca 4.). A tárlat megtekinthető: 2014. október 5-10., 14.00-19.00 óra. Aukció: 2014. október 12., 12 óra, Millenáris Teátrum D. épület. Szervező, ötletgazda: Werk Akadémia és Loffice.

A művészeti projekt a Design Hét 2014 keretében, az aukció az Art Market részeként valósul meg.

További információ a Werk Akadémia és a Loffice honlapján.

Kurátori koncepció

"Korai változataikból, a 19. századi német agyagmanókból mára szinte csak a fröccsöntött giccs repróként ismerjük a kerti törpéket. Azonban főbb jellegzetességeik: a fríg sapka, a hosszú szakáll, mindvégig megmaradt. Míg eleinte presztízs számban ment a manufaktúrákban kézzel festett kerámia kerti törpe birtoklása, mára mindenki számára elérhetővé vált a tömeggyártott – sablonnal fújt műanyag – utódja.

Kezdve a Grimm testvérek törpéivel, Walt Disney hét törpéjén keresztül jutottunk el a mára túlzott gesztusokkal és harsány színekkel tarkított pajkos gnómokig. Funkciójuk azonban mit sem változott, a német háztartásokban máig 22 millió törpe „védelmezi” az ott lakókat. Ha a hazai kerti törpe-hálózat kiterjedését tanulmányozzunk, szembeötlő az a nyugat-keleti irányú vándorlás, amely intenzitását tekintve az osztrák határ menti településektől a Balaton környékéig követhető nyomon. Az eredeti „Gartenzwerge”, szerencsehozó kabalát imitáló, újraöntött alak egyre növekvő népsűrűséggel veti meg a lábát az itthoni kertekben is.

Mindezen mondák és mesék eredete egy genetikai betegség megjelenéséhez vezethető vissza (achondroplázia). Az így született, kis növésű emberek gyakran kapták a törpe gúnynevet. Velazguez törpeportréitól (Don Sebastin de Morra vagy Francisco Lezcano) a Tolkien-féle univerzum fantasy szereplőin át, a közkedvelt Trónok harca Tyrion Lannister karakteréig mind-mind egy gén mutációjának alanyai és egyben alkotások inspirálói voltak. Végignézve a törpe történeteken többnyire csak egynemű, férfi, közel 70 cm-esre tömörített mini embereket látunk, míg a törpe nők valahogy elvesznek a történetek mellékszálaiban.

A törpe mint képzőművészeti „alapanyag” választása pedig nem is olyan szokatlan a kortárs művészetben, a szlovén Gregor Kregar munkáiban a jeff koons-i giccs találkozik a tolkien-i fantasy világával, míg Paul McCarthy amerikai képzőművész a Walt Disney-ből ismert hét törpe karakterét kettőzi meg, vagy éppen csomagolja ládába némi warholos színezettel.

Mindezeket összegezve a felkért művészek számára az alábbi három irányvonalat jelölték ki a szervezők:

1. A törpék megjelenése a monda és mesevilágban. Egyediből a tömeggyártásba.

2. Európán belüli ki- és bevándorlás. Élet kelet és nyugat határán.

3. A társadalom perifériáján. Méret- és léptékváltás. Félelem és fóbia a szokatlantól.