A Zala Megyei Népművészeti Egyesület régi törekvése, hogy az alkotóház környékét látványelemekkel töltse meg. A tervek szerint a sírjeleket, kopjafákat a sétány melletti kiserdőben, a lezárt falusi temető közelében helyezik el. Az emlékpark kialakítását a város vállalta, a parkrendezési tervek az egyesület szakmai támogatásával várhatóan már ősszel elkészülnek - mondta el Skrabut Éva, az egyesület elnöke az MTI-nek.
    

A neves fafaragók idén Vas, Zala, Fehér és Tolna megye temetőiben elhelyezett fejfák másolatait faragják a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megrendezendő faműves táborban, a következő években pedig újabb tájegységek temetőiben fellelhető emlékoszlopokat, kopjafákat készítenek - ismertette Skrabut Éva.
    

A fejfákat a szakmai előírásoknak megfelelően kezelik, majd végleges helyükön, az emlékparkban helyezik el őket. A Kárpát-medencei Sírjel és Kopjafa Emlékpark létrehozása azért is jelentős, mert a sírjeleket (emlékoszlopokat) a szakmai szervezetek a világörökség részévé szeretnék nyilvánítani.
    

Skrabut Éva felidézte, hogy májusban a zalai megyeszékhelyen megrendezett III. Országos Fafaragó Konferencia fő témájául a Kárpát-medencei sírjeleket választották. Az előadásokon szó esett a Kárpát-medence protestáns temetőiben fellelt fa sírjelekről, kisfilmen mutatták be a gyűjtőmunkát, így a fafaragók elméleti felkészítést is kaphattak a sírjelek készítéséhez.
    

A fából készült sírjeleket a 18. század közepétől helyezték el a református, evangélikus temetőkben. Az emlékoszlopok többségén szomorúfűzfa, forgó nap, forgó rózsa rajzolat látható, de a motívumok tájegységenként, vagy attól függően, hogy nőnek, férfinak vagy házaspárnak állítottak emléket, eltérhettek egymástól.
    

A zalai református temetőkben lassan a fejfák nyoma is alig található, de például Erdélyben, Észak-Magyarországon vagy néhány alföldi településen tovább él a hagyomány és az elhunyt emlékére fejfát, sírjelet készítenek - emlékeztetett az egyesület elnöke.