bezár
 

film

2014. 09. 08.
Csütörtöktől a mozikban Dany Boon új filmje
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Dany Boon, aki a világszerte több mint 20 millió nézőt vonzó Isten hozott az Isten háta mögött című francia vígjáték (2008) rendezőjeként és főszereplőjeként vált ismertté, új filmjében is önéletrajzi témát választott témájául: a Szuper - Hipochonder főhősét önmagáról mintázta és ő maga alakítja a neurotikus Romaint. A részben Magyarországon forgatott filmet csütörtöktől vetítik a magyar mozikban az MTVA forgalmazásában.

"Nagyon rettegek a betegségektől. A legkisebb tünetről is azonnal azt gondolom, hogy súlyos betegség jele, így aztán rendszeresen hívogatom az orvosomat. A filmben egy olyan figuráról van szó, aki mindentől fél, aki labilis és gyáva"- mesélte az MTI-nek a magánéletben kifejezetten félszeg rendező egy elegáns párizsi szálloda kávézójában, szerény tejbegrízét kavargatva. Annyira tart a betegségektől, hogy a táplálkozására is fokozottan ügyel.
    

prae.hu

Legújabb filmjének főhőse a Párizsban élő, magányos, nőtlen fotós minden aprósággal Dimitrijhez (Kad Merad), legjobb barátjának tekintett orvosához rohan, akinek ezzel már annyira az idegeire megy a folyton pánikoló Romain, hogy szeretne megszabadulni tőle, ezért megpróbál neki társat találni. Dimitrij számos módon próbál partnert találni a félénk Romainnek, de arra nem számít, hogy a véletlenek folytán pont a saját húga szeret bele a betegébe. A helyzetet csak bonyolítja, hogy Anna (Alice Pool) Romaint összekeveri Anton Miroslavval, a képzeletbeli kelet-európai országból, Cserkisztánból menekülő forradalmárral. Romain a szerelem reményében "elvállalja" a szerepet, de a hipochondriát, amely az adott helyzetben a nyugati világban élők luxusproblémájaként jelenik meg, le kell győznie.
    

"Filmem arról a közhelyről szól, hogy a szerelem a barátsághoz hasonlóan, nagyon sok személyes problémára gyógyír lehet" - hangsúlyozta a rendező.
    

Dany Boon a kelet-európai országok sztereotípiákra épülő, regényesnek, olykor hősiesnek látszó imázsát akarta szembeállítani a nyugat-európai társadalom polgári világával. A rossz házasságban élő, unatkozó fiatal párizsi nő (Alice Pol) számára a forradalmár olyan hőst testesít meg, aki a nagyszülei távoli és idealizált hazájából érkezett, ezért választott a rendező egy nem létező országot Anton Miroslav szülőföldjének.
    

A megmosolyogtató hipochondria valójában csak ürügy Dany Boonnak arra, hogy a vígjátékokban olyan szokatlan témákhoz nyúljon, mint az identitás és a bevándorlás kérdése.
    

"Nagyon foglalkoztatnak ezek a problémák, de nem politikai, hanem emberi szempontból akartam róluk beszélni. Mindig is csodáltam Franciaország déli részén azokat az embereket, akik kockázatot vállalnak azzal, hogy segítik a tenger felöl ékező illegális bevándorlókat, elszállásolják őket és enni adni nekik" - hangsúlyozta. Szerinte nagyon összetett kérdésről van szó, mert a menekülés soha nem lehet megoldás egy problémára, csak elodázza azt. Ráadásul a kormányok már nem zárkózhatnak el teljesen a menekültek befogadásától.
    

A film Cserkisztánban játszódó akciójeleneteit Dany Boon Magyarországon forgatta, egyebek között a csepeli gyártelepen. Kisebb szerepekben magyar színészek is feltűnnek, Sasvári Sándor és Galkó Balázs például.
    

Dany Boon két ok miatt választotta Magyarországot: a kelet-európai látványvilág és a magyar filmesek szakértelme miatt.
"Valóban nagyon jól dolgoznak, meg is lepődtem, hogy mennyire jól ment a forgatás Magyarországon. A magyar munkaerő a legolcsóbbak közé tartozik, miközben mindannyian profi szinten teljesítenek" - mondta a rendező, aki egyébként az Egyesült Állomokban hallott először arról, hogy érdemes Budapesten forgatni, ahol megannyi külföldi film készült már. A cserkisztáni szereplők viszont ukránul beszélnek végig, mert a magyar túl nehéznek bizonyult a francia színészek számára.
    

A magyarországi forgatás tíz napig tartott, előtte a rendező többször is járt Budapesten a helyszínek kiválasztása céljából. "Jártam a Dohány utcai zsinagógában, nagyon megszerettem a fürdőket, a várat, no meg a süteményeket".
    

Dany Boon és az orvosát alakító Kad Merad hat év után dolgozott ismét együtt. A két színész közös színházi produkcióra is készül a következő évadban. A színház a közönséggel való közvetlen kapcsolat miatt nagyon fontos Dany Boonnak, 22 éve rendszeresen fellép Franciaországban különféle egyszemélyes előadásokkal. "Ez sokat segít a filmes jelenetek megírásában is" - mondta.
    

Azt is elárulta, hogy ha soha többet nem forgatna filmet, akkor is élete végéig meg tudna élni a jogdíjaiból - ő ugyanis ma a legnépszerűbb és legjobban kereső francia filmszínész. "Már rég nem a pénzért csinálom, hanem hogy megnevetessem az embereket" - jegyezte meg. Saját értékelése szerint a helyzetkomikumra épülő filmjeinek sikere abban áll, hogy szereplői emberiek, szerethetőek és soha nem vulgárisak.
    

Rendkívül fontos szerinte, hogy a film története, szövege és vizuális világa is végiggondolt legyen. Ez utóbbival a legkönnyebb a mai gyerekeket levenni a lábukról. Egyik legfőbb példaképének az amerikai Billy Wildert és Blake Edwardst tekinti, valamint a francia Francis Webert, akik szerinte elegáns és nagyon emberi vígjátékokat készítettetek. A színészek közül Peter Sellers és Louis de Funest említette elődjeiként.
    

A 47 éves filmrendező-színész öt éve Hollywoodban él családjával, ahol több filmterven is dolgozik. Augusztus végén kezdi forgatni első amerikai filmjét The Ambassadors címmel. A Fox stúdió által finanszírozott vígjáték forgatókönyvét Tripper Clancyvel közösen írta és először fordul elő, hogy nem fog játszani saját filmjében, mert ezúttal csak a rendezésre szeretne koncentrálni.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Lichter Péter: Frankenstein eksztázisa – A found footage filmek és videóesszék formavilága
A Friss Hús Határhelyzetek című nemzetközi szekciójáról
Csáki László: Kék Pelikan
Jeanne Herry: Az arcuk mindig előttem lesz

Más művészeti ágakról

Renaud-Delage: Gru 4
Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Kritika Nagy Gabriella Elviszlek Amerikába című regényéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés