A Kós Károly (1883-1977) néprajzkutató szülőhelyén tartandó rendezvényt Cseri Miklós, az Emmi kultúráért felelős helyettes államtitkára nyitja meg.
    

A szemlére a budapesti székhelyű Kós Károly Néprajztudós Közhasznú Alapítvány a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával írt ki pályázatot négy kategóriában. Az alkotók a tárgyi néprajz, a szellemi néprajz, a néprajzosokat bemutató portré és az élő néprajz Kalotaszegen témakörében küldhették be alkotásaikat - olvasható az összegzésben.
    

A drkoskaroly.hu honlapon megtalálható információk szerint a tárgyi néprajz kategóriában olyan filmeket vártak, amelyek népi építkezésről, eszközökről, használati tárgyakról, mesterségekről készültek. A szellemi néprajz témakörében beküldhettek az alkotók filmtanulmányokat egy településről, valamint népszokásokat, hagyományokat feldolgozó műveket.
    

A portré kategóriában néprajztudománnyal foglalkozó személyiségeket bemutató filmekkel lehetett nevezni, míg az élő néprajz Kalotaszegen témakörben a kalotaszegi fiatalság által bármilyen eszközzel - telefonnal, fényképezőgéppel, videokamerával - rögzített képsorokat vártak ma is élő hagyományos eseményekről, megmaradt tárgyi emlékekről.
    

A pályázatra csaknem 60 alkotás érkezett a környező országokból, ezek közül választotta ki a szakmai zsűri azt a 18 - 9 román és 9 magyar - filmet, amelyek részt vesznek a versenyben.
    

Kós Károly posztumusz Ybl Miklós-díjas építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus, Erdély politikai és művészeti életének jelentős alakja volt. Építészként a kalotaszegi és székely népi építészet felhasználásával sajátos stílust alakított ki, amely a szecesszióhoz kapcsolódott. Könyvet is írt Erdély népének építőművészete címmel. Tervezett templomokat, lakóházakat, restaurált középkori építményeket. Főbb épületei: Budapesten a Városmajor utcai iskola (Györgyi Dénessel), az óbudai református parókia (Zrumecky Dezsővel), a zebegényi templom (Jánszky Bélával), a sepsiszentgyörgyi Leánygimnázium és Székely Múzeum, valamint ő tervezte a kispesti Wekerle-telepet is.
    

Irodalmi műveinek tárgyát legtöbbször Erdély múltjából merítette. Számos értékes tanulmányt tett közzé a magyar művészetről: A lakóház művészete, A székely nép építészete, Falusi Építészet. 2013-ban Sztánán felavatták szobrát, amely Gergely Zoltán szobrászművész alkotása.