A volt Honvéd Főparancsnokság épülete

A XIX. század végén, a kitűnő építész, Kallina Mór nagyszabású épületet tervezett a budai várnegyed központi részére, amely a XX. század közepéig volt meghatározó épülete volt Dísz térnek. A Honvéd Főparancsnokság négyemeletes, neoreneszánsz stílusú épülete azonban a második világháború végén súlyos károkat szenvedett, emiatt hatalmas kupoláját és a felső emeleteket teljes egészében visszabontották. A romos állapotú homlokzaton több mint fél évszázadon át a lövésnyomok is láthatóak voltak. Az épület felújítására az elmúlt hét évtizedben számtalan ötlet született, ám a tényleges munka nem indult el.

A második Orbán-kormány döntése nyomán az elmúlt években megtörtént a torzóban maradt épület rekonstrukciója, így 2014. augusztus 1-jétől a nagyközönség is birtokba veheti az épületet. Az egykor katonai célokat szolgáló szobák és termek ezentúl művészeti kiállításoknak adnak helyt.

Egy zseniális család: Zsolnay című kiállítás

A volt Honvéd Főparancsnokság épületének nyitó tárlatán különleges Zsolnay-kerámiák lesznek láthatóak jórészt a pécsi Janus Pannonius Múzeum és egy magángyűjtemény féltve őrzött anyagából.

Nem csupán különleges, magas művészi értékű dísztárgyakban gyönyörködhet augusztus 1-jétők a közönség a patinás épületben, de hangsúlyosan – külön teremben – megjelennek az épületkerámiák is. Ez utóbbihoz kapcsolódnak az egykori gyárban gondosan vezetett, úgynevezett terrakotta-könyvek, amelyek közül három eredeti is szerepel a tárlaton. Közülük egyet első ízben láthat a közönség.

A kiállításhoz Mispál Attila filmrendező vezetésével új rövidfilmek készültek, amelyek a híres pécsi család nemzedékeken átívelő páratlan sikerét, a nagyszerű művészek és iparosok példaértékű munkásságát idézik meg.

A projekt előkészítésében több pécsi és budapesti művészettörténész is részt vett – a tárlat rendezője Gulyás Gábor esztéta.

A Várgondnokság Nonprofit Kft. és az Art Hungária Kft. által rendezett, közel háromszáz kerámiatárgyat bemutató kiállítás az év végéig látogatható.

A Zsolnay-család

A modern magyar művészetben, építészetben és iparban egyaránt meghatározó szerepet játszó Zsolnay-család története a XIX. század derekán kezdődött. Zsolnay Vilmos kitartó munkájának és páratlan tehetségének köszönhetően, a század végére, az általa felvirágoztatott kerámiagyár világhírűvé vált, amit rangos nemzetközi elismerések sora is jelzett. A Zsolnay-épületkerámiák használata a szecesszió magyar építészetének egyik ékköve lett, a kor több meghatározó képzőművésze folyamatosan tervezett a gyárnak. A technológiai újítások – mint amilyen az eozin vagy a pirogránit – pedig az európai innováció egyik sokat emlegetett példájává tették a ma már hungarikumként számon tartott Zsolnayt.

Mindehhez a családtagok önfeláldozó munkájára is szükség volt. Vilmos halálát követően a gyermekei vitték tovább a kerámiagyártás misszióját, majd a harmadik, sőt negyedik generáció tagjai is hűek maradtak a hivatáshoz. Ilyen módon ez a magyar ipar és művészet történetében páratlanul nagy siker szervesen kapcsolódott a családhoz, amely a II. világháborút követő kommunista államosításig személyesen gondozta Zsolnay Vilmos szellemi és anyagi örökségét.

A II. világháború után a gyár a Finomkerámia Művek részévé vált. 1995-ben privatizálták az üzemet, amely azóta több tulajdonosváltáson is átesett. Az egykori gyár területének egy részén a pécsi önkormányzat 2010-ben kulturális negyedet alakított ki.