zene
2014. 06. 21.
Múzeumok éjszakája - A Budapesti Fesztiválzenekar lépcsőzenéjével kezdődött a fesztivál
A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) meglepetéskoncertjével vette kezdetét a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozata szombaton a Szépművészeti Múzeum lépcsőjén.
"Két éve adtuk az első lépcsőkoncertet, nagyon szeretünk itt játszani. Szerencsére annyi embert érdekel, hogy úgy érzem, még a Hősök terére is elférne a koncert” – mondta el a félórás hangverseny után az MTI-nek a BFZ karmestere.
Fischer Iván emlékeztetett arra hogy minden ötven ember között van a statisztikák szerint tíz-húsz igazi komolyzene-kedvelő, ezért a BFZ keresett ötven olyat, akik életük során valamiért nem jutottak még el koncertre.
Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának értékelése szerint a világ egyik legjobb zenekara nyitotta meg Magyarország talán legnépszerűbb kulturális eseményét, amely évről évre több százezer látogatót vonz.
"Úgy érzem, a Szépművészetiben ma rekordrészvétel lesz, bár nehéz túlszárnyalni az eddigieket: eddig minden Múzeumok éjszakáján 10-12 ezer ember látogatott el hozzánk, az épület sokkal többet nem is bír" - szólt várakozásairól.
Baán László hangsúlyozta, hogy ezen a napon a múzeumok a kevésbé komoly arcukat mutatják, a Szépművészeti például a most látható Toulouse-Lautrec-kiállításhoz kapcsolódva francia estet tart, amelyen szinte az összes társművészeti ág képviselőivel találkozhatnak a látogatók.
Lépcsőkoncertjén a BFZ többek között Betty Olivero Jiddis dalát is eljátszotta, megemlékezve arról, hogy hetven éve ezen a napon kellett a zsidóknak kényszerlakhelyként csillagos házakba vonulniuk Budapesten.
Ilyen ház volt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Nagymező utcai épülete is, az intézmény ezért több programmal csatlakozik az OSA Archívum Csillagos Házak megemlékezésnapjához, míg a Lengyel Intézet városi sétákkal, a Cervantes Intézet pedig kiállítással és filmvetítéssel vesz részt az évfordulós programsorozatban.
Két diktatúra elnyomó gépezetének is a székhelye volt a Terror Háza épülete, a múzeumban ezért az állandó kiállítás és az Alekszandr Szolzsenyicin életét bemutató időszaki tárlat mellett ritkán látható, történelmi témájú dokumentumfilmeket tekinthet meg a közönség a Múzeumok éjszakáján. Mint a Terror Háza munkatársai az MTI érdeklődésére elmondták, a múzeum programjai iránt a tavalyihoz hasonlóan nagy az érdeklődés, 20 óráig több mint kétezer látogatót fogadtak.
Hosszú sor kígyózik a Műcsarnok előtt is, ahol jelenleg a kortárs magyar építészeti kiemelkedő alkotóit és alkotásait bemutató, nagyszabású Építészeti Nemzeti Szalon várja a közönséget. Szegő György, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta: programjaikkal az intézményt akarták helyzetbe hozni és minél több embert bevonzani, hogy hírét vigyék az Építészeti Nemzeti Szalonnak.
A kiállításhoz ezért számos program kapcsolódik: Zoboki Gábor és Demeter Nóra építészek például két alkalommal tartanak Ami a díszletek mögött rejlik címmel személyes hangú vezetést, amelyen arról is vallanak, szerintük mi ma az építészet feladata.
A Litera irodalmi portál estjén kortárs írók tesznek kísérletet egy múzeumi bűneset felderítésére, de a Műcsarnok gondolt a jövő építészeire is, akik makettekből konstruálhatják meg saját városukat.
Fischer Iván emlékeztetett arra hogy minden ötven ember között van a statisztikák szerint tíz-húsz igazi komolyzene-kedvelő, ezért a BFZ keresett ötven olyat, akik életük során valamiért nem jutottak még el koncertre.
Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának értékelése szerint a világ egyik legjobb zenekara nyitotta meg Magyarország talán legnépszerűbb kulturális eseményét, amely évről évre több százezer látogatót vonz.
"Úgy érzem, a Szépművészetiben ma rekordrészvétel lesz, bár nehéz túlszárnyalni az eddigieket: eddig minden Múzeumok éjszakáján 10-12 ezer ember látogatott el hozzánk, az épület sokkal többet nem is bír" - szólt várakozásairól.
Baán László hangsúlyozta, hogy ezen a napon a múzeumok a kevésbé komoly arcukat mutatják, a Szépművészeti például a most látható Toulouse-Lautrec-kiállításhoz kapcsolódva francia estet tart, amelyen szinte az összes társművészeti ág képviselőivel találkozhatnak a látogatók.
Lépcsőkoncertjén a BFZ többek között Betty Olivero Jiddis dalát is eljátszotta, megemlékezve arról, hogy hetven éve ezen a napon kellett a zsidóknak kényszerlakhelyként csillagos házakba vonulniuk Budapesten.
Ilyen ház volt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Nagymező utcai épülete is, az intézmény ezért több programmal csatlakozik az OSA Archívum Csillagos Házak megemlékezésnapjához, míg a Lengyel Intézet városi sétákkal, a Cervantes Intézet pedig kiállítással és filmvetítéssel vesz részt az évfordulós programsorozatban.
Két diktatúra elnyomó gépezetének is a székhelye volt a Terror Háza épülete, a múzeumban ezért az állandó kiállítás és az Alekszandr Szolzsenyicin életét bemutató időszaki tárlat mellett ritkán látható, történelmi témájú dokumentumfilmeket tekinthet meg a közönség a Múzeumok éjszakáján. Mint a Terror Háza munkatársai az MTI érdeklődésére elmondták, a múzeum programjai iránt a tavalyihoz hasonlóan nagy az érdeklődés, 20 óráig több mint kétezer látogatót fogadtak.
Hosszú sor kígyózik a Műcsarnok előtt is, ahol jelenleg a kortárs magyar építészeti kiemelkedő alkotóit és alkotásait bemutató, nagyszabású Építészeti Nemzeti Szalon várja a közönséget. Szegő György, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta: programjaikkal az intézményt akarták helyzetbe hozni és minél több embert bevonzani, hogy hírét vigyék az Építészeti Nemzeti Szalonnak.
A kiállításhoz ezért számos program kapcsolódik: Zoboki Gábor és Demeter Nóra építészek például két alkalommal tartanak Ami a díszletek mögött rejlik címmel személyes hangú vezetést, amelyen arról is vallanak, szerintük mi ma az építészet feladata.
A Litera irodalmi portál estjén kortárs írók tesznek kísérletet egy múzeumi bűneset felderítésére, de a Műcsarnok gondolt a jövő építészeire is, akik makettekből konstruálhatják meg saját városukat.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Halasi Zoltán válogatott verseiről beszélgettek a Három Hollóban
Krajcsovcis Éva és Zséger Olivia „Leképezés” című kiállításának megnyitóbeszéde
Elolvastuk a Filmkészítők kézikönyvét