Könyvhét - Újdonságok az Európa Kiadótól / PRAE.HU

A Százezer eperfa egyfajta "utópia a jelenből", akár azt is lehetne mondani, hogy bizonyos értelemben politikai szatíra vagy katasztrófaregény, de egyik megnevezés sem pontos - mondta el az MTI-nek Egressy Zoltán most kiadott második regényéről, egyben az Európánál megjelent első kötetéről a kiadó igazgatója.

M. Nagy Miklós beszámolója szerint a regény egy katasztrófáról szól: a Kárpát-medencében különös meteorológiai jelenségek kezdődnek, melyeknek Budapest az epicentruma; először nagyon erős széllökések, majd egy soha nem látott, sok halálos áldozatot követelő vihar, végül teljes szélcsend.

"Mire ez megtörténik, már megismerjük a regény főhőseit: hat különös embert különös gondolatokkal és különös viszonyokkal, mint ahogy Egressy prózájából ezt már megszokhattuk, a szöveg középpontjában itt is az emberi viszonylatok szövedéke áll" - emlékeztetett a kiadóvezető.

Mint hozzátette: a Százezer eperfa jelentős mértékben arról szól, miként reagál a társadalom az életét megváltoztató szélcsendre.

"Az első számú vezető ugyanis meghirdeti a <szélcsendharcot>, amelyben mindenképpen, az EU segítsége nélkül is győzni fogunk, mert a magyar genetikusan győztes nemzet. A politika persze kicsit reménykedik abban, hogy keletről mégis csak jön majd a szél" - beszélt a regényről M. Nagy Miklós, hozzátéve: a Százezer eperfa pontos látlelet arról, hogy miként működik a politikai hatalom.

Kiss Judit Ágnes Négyszög című verseskötetéről a kiadóvezető elmondta: a szerző mindig "bátor" költő volt, "de most írt egy olyan kötetet, hogy csak kapkodtam a fejemet, és úgy éreztem, hogy ilyen halállal teli, halállal viaskodó verseskönyvet talán még nem olvastam".

Kiss Judit Ágnes költeményei hihetetlen kegyetlenséggel és őszinteséggel szólnak az emberi életről, így az olvasótól is kell bizonyos bátorság hozzájuk: egyfajta sokkhatást vált ki a kötet, amit nevezhetünk katarzisnak is - mondta M. Nagy Miklós.

Tábori Zoltán a 2008-2009-es cigánygyilkosságokról és általában a cigányok életéről, sorsáról írt riportkötetet Cigányrulett címmel.

M. Nagy Miklós beszámolója szerint a szerző végigjárta a gyilkosságok helyszíneit, beszélt mindenkivel: az áldozatok családjával, a falubeliekkel, a rendőrökkel, és mindebből kikerekedett egy erős irodalmi szociográfia, amely nem csak a cigánygyilkosságokról szól.

Bár Tábori Zoltánt a bűntényeket körüllengő rejtélyek is nagyon érdeklik, elsősorban azonban az emberi sorsok izgatják, az, hogy miként élnek ma a cigányok Magyarországon ezekben a szegény falvakban, milyen a cigányok és magyarok viszonya - mondta az Európa Kiadó igazgatója.

Mint emlékeztetett, Tábori riportjainak egy része korábban már megjelent a Mozgó Világban, Fliegauf Bence ezek hatására határozta el, hogy filmet forgat a cigánygyilkosságokról.

M. Nagy Miklós elmondta, Györffy Miklós, az ismert kritikus, irodalomtörténész, író több évtizede kutatja Ingmar Bergman munkásságát; Mágia és mesterség című monográfiájában nem életrajzot ad a világhírű svéd filmrendezőről, hanem annak művészetéről írt átfogó tanulmányt.

A monográfia részletesen elemzi Bergman minden filmjét, így a kötetet lapozgatva az olvasó könnyen kedvet kap, hogy megnézze vagy ismét megnézze ezeket - mondta el Györffy Miklós kötetéről a kiadóvezető.

irodalom

Szerzők

További írások a rovatból

Más művészeti ágakról