Igaz, a kikiáltási árakat olyan magasra szabták, hogy nem maradt tér a licitálóknak. A kínos csendben a gyűjtők itt is, ott is elsuttogták szomszédaiknak, hol és mennyivel olcsóbban lehet az illető művész munkáit megszerezni.

A festményeket, kisplasztikákat, eredeti és sokszorosított grafikákat, digitális printeket, video- és más installációkat, üveg- és textilműveket tartalmazó 167 tétel nagy része visszamaradt. Amit elvittek, azt is kikiáltási áron, vagy csak néhány licitlépcsővel megemelve. 

Pedig az indítás még ígéretes volt: Tóth Menyhért két eredeti rajza 60, illetve 50 ezer forintról 110, illetve 80 ezer forintig emelkedett. És később is több mint kétszeres árat, 440 ezer forintot adtak Tóth Menyhért kis bronzszobráért. Visszamaradt viszont a festő Fej sorozatának egyik, 1,3 millióra taksált darabja. De gazdára talált az a portré Tóth Menyhértről, amelyet a művész stílusában festett Gaál József. 

Aztán sokáig csak a tételeket sorolta az árverésvezető. 

Azért akadtak jó vételek is. Újházi Péter Nadapi kocsma című temperájáért 250 ezer forintról 400 ezerig folyt a verseny. Végül egy ismert festőművész-gyűjtő vette meg. Újházi további négy munkáját is kikiáltási ár fölött ütötték le. Bukta Imre olajképét, akvarelljét és tusrajzát is elvitték, 550, illetve 160, és 130 ezer forintért. Lovas Ilona számítógépes nyomata is feljebb lépett 400 ezerre 330 ezer forintos kikiáltási áráról. Két képet vettek meg Nagy Csabától és Szikora Tamástól. Szurcsik János 2008-as Melankólia vásznáért megadták az 500 ezer forintot. A milliós darabok viszont mind egy szálig ott maradtak a galériában.

Csak akkor élénkült meg a vásárlói kedv, amikor a legolcsóbb tételekhez érkezett az árverés. Gádor Magda tusrajzait 8, illetve 9 ezer forintról indították, és mind a három lapért ennél jóval magasabban 26, illetve 18-18 ezer forinton koppant a kalapács. Ugyanígy Roskó Gábor tenyérnyi lapjainak kikiáltási árát is megtoldották 8-10 ezer forinttal.