Forrai Krisztián az elmúlt év bulizási tendenciáit gyűjtötte egy sorba, ami jól mutatta, hogy a partikultúra folyamatosan átrendeződik és egyre inkább eltolódik az elektronikus zenefogyasztás irányába: sorra születnek az olyan tematikus fesztiválok, amelyek kifejezetten ezt a stílust preferálják, illetve egyre több olyan szórakozóhely nyílik a fővárosban, ami az elektromos zene rajongóit kívánja megérinteni. Forrai a pozitív események mellett kiemelte a különféle hátráltató tényezőket is, például beszélt arról, hogy az ingyenes belépés és a romkocsmák betörése a piacra komoly nehézséget jelent a stabil színvonal fenntartásában, ugyanakkor ezen a téren is születnek kiemelkedő színvonalú és igényes helyek, Forrai ezek közül a Dobozt, a Gozsdu udvar néhány helyszínét és a “klubosodó" Instantot emelte ki, majd beszélt arról is, hogy a Hajógyári Sziget bezárásával több tízezer fiatal özönlik a városba szórakozást keresve, ami jó alkalmat ad az új helyek nyitására, így van okunk remélni a partikultúra virágzását. A partikínálat sokszínű és pezsgő, sok helyszín van és a lehető legkülönfélébb zenei ízléseknek van már reprezentatív tere.

Turza Tamás ezeket az állításokat támasztotta alá az A38-as hajón szerzett programszervezői tapasztalataival. Ő is azt látja, hogy az elektronikus zene egyre népszerűbb, már nem az underground része, tehát nagyon fontos, hogy a korábban ráragasztott stigmáktól megszabadítsák ezt a műfajt. A hajónak is kiemelt célja, hogy megszólítsa azokat a fiatalokat, akik érdeklődnek e stílus iránt, de ugyanakkor továbbra is szempont, hogy olyanokat vonzzanak be szórakozni, akik képesek kulturáltan jól érezni magukat. Turza röviden beszélt a hajó marketingstratégiájáról is, megtudtuk például, hogy számukra is egyre fontosabb, hogy jelen legyenek az online felületeken és ott hirdessék a különféle programjaikat, illetve, hogy az új, még ismeretlen fellépőket bizonyos programsorozatokba (Technokunst, Dancemusic) illesztve juttassák el szélesebb közönséghez.

Kömlődi Ferenc előadásában a zene jövőjét négy szempontból vizionálta. Megállapította, hogy a zenei stílus esetében nincs szó progresszióról, hiszen ezek ciklikusan, újból és újból feltűnnek, ezért az itt tapasztalt trendek meglehetősen áttekinthetetlenek. Azonban a fogyasztás terén világosan kimutatható irányok vannak: a hozzáférés és az eladások növekednek és a zenében is egyre inkább számolni kell a Big Data jelenséggel. A zeneipar is átalkulóban van, folyamatosan jelennek meg az új üzleti modellek, a nagy infokommunikációs cégek jelenléte fokozódik, a klasszikus szereplők háttérbe szorulnak, illetve folyamatosan új és újabb technológiák jelennek meg a piacon. Kömlődi szerint a jövőben a fejhallgatók és lejátszók elveszíthetik a jelentőségüket, azokat felválthatják a nanotechnológiás eszközök, az ultrahangos megoldások. Megjelenhetnek a zenekészítő és -lejátszó robotok az ember és gép interakciójának erősödése folytán.

Tófalvy Tamás az underground fogalmának változásait ismertette egy izgalmas előadás keretében és rámutatott arra, hogy ez a meghatározás is egy történeti terminus, ami a 60-as években teljesen mást jelentett, mint jelen korunkban. A korai időszakában az underground a politikai elnyomással szemben ellenkultúraként jelent meg, aminek fő jellemzői voltak az illegalitás, a rejtőzködés és az intézményesült kultúrával való szembenállás. A 80-as években üzleti szempontból definiálták az undergroundot, ami a mainstreamhez képest korlátozott hozzáférésű volt és a tömegmédiával szemben határozta meg magát. Ma már nyilván ez a definíció sem tartható, hiszen az internet, a széles hozzáférhetőség miatt megszűnik korlátolt volta, ugyanakkor ez a kategória továbbra is érvényes marad, hiszen újra kitermeli a maga számára szükséges partikuláris rajongói réteget, így biztosítva a folyamatosságot.

A blokk utolsó előadásában Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert Fesztivália című előadásukban  néhány példán keresztül beszéltek a hazai és nemzetközi trendekről. Előkerültek a klasszikus fesztiválok, amik közül etalonként emlegették a Cochella összeművészeti fesztivált, nemcsak helyszínválasztása miatt, hanem azért is, mert a szervezőknek sikerült elérniük azt, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás ne jelenjen meg a fesztivál területén. A klasszikus fesztiválok közül követendőként jelölték meg még a Glastonburyt és a Szigetet is, majd kiemelték, hogy szerte a világon egyre jellemzőbben jelen vannak a tematikus, így az elektronikus zenére koncentráló EDM fesztiválok is. Ezek közül a BalatonSoundról, a Burning Man Festivalról és az Ultra Musicról beszéltek részletesebben, majd előkerültek a hazai példák is, a BmyLake, illetve a Volt, az előadás végén pedig az elbukott kezdeményezésekről is ejtettek néhány szót: a gluglu fesztiválról, a Partról, illetve a StarGardenről.
 

PARTY / TREND / KULTÚRA, 2014. 03. 28. 

Fotó: Facebook/Soundhead