irodalom
2014. 03. 17.
Metanoia park – Magolcsay Nagy Gábor és Pántya Bea kiállítása
Megnyitó: 2014. április 3., 19.30, kArton Galéria, Budapest, V., Alkotmány utca 18.
Mi a vers? Hogyan változik generációról generációra a vers természete és befogadói horizontja? Egyáltalán, ma hol van, hol lehet helye a versnek? Magolcsay Nagy Gábor és Pántya Bea Metanoia park – meditatív szövegspektrumok című kiállítása 2014. április 3-án, csütörtökön 19.30 órakor nyílik meg a kArton Galériában.
Kányádi Sándor szavait idézve, vers az, amit mondani kell. Parti-Nagy Lajos egy helyütt így írja: ki semmi sem dobol, csak a vers, csak a vers, ha ráfigyelsz, ha nagyon ráfigyelsz.
Magolcsay Nagy Gábor és Pántya Bea a lírai szöveg kapcsán elsősorban az alkotó jellegű befogadói aktivitásra fókuszál. Vizuális költeményeik a látogatót nem kizárólag olvasásra, de szemlélődésre, megfigyelésre hívják, bizonyos esetekben pedig a költeményre irányuló fizikai beavatkozásra is buzdítják az észlelési-olvasási lehetőségek kiaknázásának reményében.
A költő és a képzőművész kísérleti tevékenysége a látható nyelvből kiindulva, és a képzőművészet eszközeire támaszkodva fűzi össze a gondolatokat, és jeleníti meg az érzékelés és az észlelés lehetőségeit. Egy új irány kutatása ez, amely az olvasó elé terítve jeleníti meg a gondolat szabadságát, a jelentés többszólamúságát és a kép végtelenségét.
"Tapsztalataink szerint a vizuális művészetekben megjelenő szövegek többsége társadalmi, antropológiai vagy a művészet definiálásával kapcsolatos kérdéseket, üzeneteket, kritikákat fogalmaz meg. Mi a költeményekkel nem szándékozunk falatokat osztani." (Pántya Bea)
"Egy szövegköltő a maga módján mindig reagál a megváltozott szövegbefogadási folyamatokra. A slam poetry például a show, az előadás, és a szubkulturális, szociometriai tematikák szintetizálásával tárt fel egy új, interaktív befogadói horizontot. Engem a kiállítás anyagának előkészítése során két kérdés foglalkoztatott alapvetően: az ember élete során hogyan viszonyul a létezés(é)hez, illetve hogyan lehetséges a vizuális érzékelés-észlelés, mint a megértés szempontjából rendkívül fontos és hatékony folyamat hangsúlyozása." (Magolcsay Nagy Gábor)
A szerzőpáros szövegképeivel a befogadóban végbemenő szabad érzelmi-gondolati mozgásokra világít rá, amely a szemlélőt személyes élményeinek – ám életre ítéltségénél szélesebb horizonton történő – újraolvasására is ösztönözheti.
Megnyitó: 2014. április 3., csütörtök, 19.30
Helyszín: kArton Galéria (Budapest, V. Alkotmány utca 18.)
A kiállítást megnyitja: Áfra János költő, művészeti író, a KULTer.hu főszerkesztője
A kiállítás megtekinthető: 2014. május 2., péntekig, hétköznapokon 13-18 óra között
Magolcsay Nagy Gábor (1981) írásai, vizuális és intermediális költeményei rendszeresen jelennek meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, antológiákban, művészeti kiadványokban és tárlatokon. A LITOS alkalmazott művészeti vállalkozás alapítója és alkotója.
Pántya Bea (1986) vizuális művész, a MOME animáció szakán végzett 2012-ben. Kísérleti stop motion filmjei: Lépések (2010), Titok (2010), Árvíz (2011), Transit (2012). Utóbbival a 2013-ban, Belgrádban megrendezett Európai Animációs Diákfilmek Fesztiválján (FESA) első díjat nyert.
Facebook:
www.facebook.com/mtnprk
Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Magolcsay Nagy Gábor és Pántya Bea a lírai szöveg kapcsán elsősorban az alkotó jellegű befogadói aktivitásra fókuszál. Vizuális költeményeik a látogatót nem kizárólag olvasásra, de szemlélődésre, megfigyelésre hívják, bizonyos esetekben pedig a költeményre irányuló fizikai beavatkozásra is buzdítják az észlelési-olvasási lehetőségek kiaknázásának reményében.
A költő és a képzőművész kísérleti tevékenysége a látható nyelvből kiindulva, és a képzőművészet eszközeire támaszkodva fűzi össze a gondolatokat, és jeleníti meg az érzékelés és az észlelés lehetőségeit. Egy új irány kutatása ez, amely az olvasó elé terítve jeleníti meg a gondolat szabadságát, a jelentés többszólamúságát és a kép végtelenségét.
"Tapsztalataink szerint a vizuális művészetekben megjelenő szövegek többsége társadalmi, antropológiai vagy a művészet definiálásával kapcsolatos kérdéseket, üzeneteket, kritikákat fogalmaz meg. Mi a költeményekkel nem szándékozunk falatokat osztani." (Pántya Bea)
"Egy szövegköltő a maga módján mindig reagál a megváltozott szövegbefogadási folyamatokra. A slam poetry például a show, az előadás, és a szubkulturális, szociometriai tematikák szintetizálásával tárt fel egy új, interaktív befogadói horizontot. Engem a kiállítás anyagának előkészítése során két kérdés foglalkoztatott alapvetően: az ember élete során hogyan viszonyul a létezés(é)hez, illetve hogyan lehetséges a vizuális érzékelés-észlelés, mint a megértés szempontjából rendkívül fontos és hatékony folyamat hangsúlyozása." (Magolcsay Nagy Gábor)
A szerzőpáros szövegképeivel a befogadóban végbemenő szabad érzelmi-gondolati mozgásokra világít rá, amely a szemlélőt személyes élményeinek – ám életre ítéltségénél szélesebb horizonton történő – újraolvasására is ösztönözheti.
Megnyitó: 2014. április 3., csütörtök, 19.30
Helyszín: kArton Galéria (Budapest, V. Alkotmány utca 18.)
A kiállítást megnyitja: Áfra János költő, művészeti író, a KULTer.hu főszerkesztője
A kiállítás megtekinthető: 2014. május 2., péntekig, hétköznapokon 13-18 óra között
Magolcsay Nagy Gábor (1981) írásai, vizuális és intermediális költeményei rendszeresen jelennek meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, antológiákban, művészeti kiadványokban és tárlatokon. A LITOS alkalmazott művészeti vállalkozás alapítója és alkotója.
Pántya Bea (1986) vizuális művész, a MOME animáció szakán végzett 2012-ben. Kísérleti stop motion filmjei: Lépések (2010), Titok (2010), Árvíz (2011), Transit (2012). Utóbbival a 2013-ban, Belgrádban megrendezett Európai Animációs Diákfilmek Fesztiválján (FESA) első díjat nyert.
Facebook:
www.facebook.com/mtnprk
Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
További írások a rovatból
Bemutatták Szvoren Edina Kérődző Kronosz című könyvét
Bemutatták Charles Bukowski A város legszebb nője című novelláskötetét
Kemény Lili Nem című kötetéről a miskolci bemutatón Moklovsky Rékával beszélgetett
Más művészeti ágakról
Lichter Péter: Frankenstein eksztázisa – A found footage filmek és videóesszék formavilága