irodalom
2008. 11. 21.
Elhunyt Takáts Gyula író
Életének 98. évében elhunyt Takáts Gyula író, műfordító, kritikus - tudatta Kaposvár önkormányzata.
A Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas költő, Kaposvár díszpolgára, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke csütörtökön kora reggel hunyt el. Takáts Gyulát a kaposvári önkormányzat saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Takáts Gyula 1911. február 4-én született a Somogy megyei Tabon. Középiskoláit Kaposváron végezte, majd 1934-ben a pécsi egyetemen szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet földrajz, geológia és filozófia szakon. 1939-től Munkácson, majd Kaposváron középiskolában tanított, 1948 és 1971 között a kaposvári Rippl-Rónai József Múzeum és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője volt. 1985-től a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság elnökeként is tevékenykedett, 1991-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Alapításától, 1992-től tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 1994-től a Magyar Pen Club alelnöki tisztségét is betöltötte.
A Nyugat című irodalmi folyóirat harmadik nemzedékéhez sorolt író élete nagy részét a Dél-Dunántúlon töltötte, versei, regényei, esszéi e tájhoz, Kaposvárhoz és környékéhez kapcsolódnak. Az ötvenes években hallgatni kényszerült, Az emberekhez (1955) című válogatott verseskötetével tért vissza az irodalmi életbe. Regényeiben és elbeszéléseiben a dunántúli életet, az ottani polgárság történelmi útját mutatta be. Népszerűek ifjúsági regényei is (Vitorlás a berken). Tanulmányai és esszéi a magyar irodalom és művészet klasszikus hagyományairól, elsősorban Berzsenyi és Csokonai szellemi örökségéről, valamint a Nyugat költőiről adtak személyes képet. Takáts Gyula egykor együtt sétált József Attilával, első kötetéről, a Kútról Radnóti Miklós írt Babits Mihály kérésére recenziót a Nyugatba.
Irodalmi munkásságát 1941-ben Baumgarten-díjjal, 1960-ban és 1971-ben József Attila-díjjal, 1983-ban a Művészeti Alap nagydíjával jutalmazták. 1985-ben Déry Tibor-jutalomban, 1991-ben életműve elismeréseként Kossuth-díjban részesült. Még ebben az évben megkapta a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést,
1971-től Tab, 1973-tól Kaposvár, 2002-től Balatongyörök díszpolgára.
Takáts Gyula 1911. február 4-én született a Somogy megyei Tabon. Középiskoláit Kaposváron végezte, majd 1934-ben a pécsi egyetemen szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet földrajz, geológia és filozófia szakon. 1939-től Munkácson, majd Kaposváron középiskolában tanított, 1948 és 1971 között a kaposvári Rippl-Rónai József Múzeum és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője volt. 1985-től a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság elnökeként is tevékenykedett, 1991-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Alapításától, 1992-től tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 1994-től a Magyar Pen Club alelnöki tisztségét is betöltötte.
A Nyugat című irodalmi folyóirat harmadik nemzedékéhez sorolt író élete nagy részét a Dél-Dunántúlon töltötte, versei, regényei, esszéi e tájhoz, Kaposvárhoz és környékéhez kapcsolódnak. Az ötvenes években hallgatni kényszerült, Az emberekhez (1955) című válogatott verseskötetével tért vissza az irodalmi életbe. Regényeiben és elbeszéléseiben a dunántúli életet, az ottani polgárság történelmi útját mutatta be. Népszerűek ifjúsági regényei is (Vitorlás a berken). Tanulmányai és esszéi a magyar irodalom és művészet klasszikus hagyományairól, elsősorban Berzsenyi és Csokonai szellemi örökségéről, valamint a Nyugat költőiről adtak személyes képet. Takáts Gyula egykor együtt sétált József Attilával, első kötetéről, a Kútról Radnóti Miklós írt Babits Mihály kérésére recenziót a Nyugatba.
Irodalmi munkásságát 1941-ben Baumgarten-díjjal, 1960-ban és 1971-ben József Attila-díjjal, 1983-ban a Művészeti Alap nagydíjával jutalmazták. 1985-ben Déry Tibor-jutalomban, 1991-ben életműve elismeréseként Kossuth-díjban részesült. Még ebben az évben megkapta a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést,
1971-től Tab, 1973-tól Kaposvár, 2002-től Balatongyörök díszpolgára.
További írások a rovatból
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon