Az idei díjra minden eddiginél több, összesen nyolcvankét kortárs szépirodalmi művet jelöltek a kiadók. A szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze. A zsűri tagjai – irodalmárok, pedagógusok, kritikusok és irodalomtörténészek – nem ismerik egymást, titkos tagjai annak az előkelő társaságnak, amelyik eldöntheti: ki nyeri 2014-ben Magyarország legrangosabb, immár kilenc éve megszakítások nélkül létező magánalapítású irodalmi díját és a vele járó nettó hárommillió forintot.

A zsűri sokszínűsége a listán is megmutatkozik. Nagy nevek, érett, kiforrott életművel éppúgy helyet kaptak az idei listán, mint a kevésbé ismert, de kiváló szerzők. Idén ismét lehetőség nyílik az „újrázásra”: a három évvel ezelőtti nyertes, Esterházy Péter megint felkerült a tízes listára Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat című könyvével.

Soha nem volt még ennyi női szerző a döntősök között, idén a tízes lista szerzőinek közel fele nő. Gergely Ágnes Két szimpla a Kedvesben című memoárkötete költészettel átitatott próza az alföldi gyerekkorról, a pálya kezdetéről és a szerelemről – mindenről, ami már nincs. Takács Zsuzsa Tiltott nyelv című verseskönyvében a Pilinszky által is méltatott költőnő lírájának minden hangja megszólal. Tompa Andrea Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben című, letehetetlenül izgalmas, sodró nagyregénye a világháborúk előtti Erdélyben játszódik, két –egy férfi és egy nő – orvostanhallgató története, „impozáns lélektani realizmus, kötelező olvasmány”. A negyedik női szerző a listán Tóth Krisztina Akvárium című kötetével, amely a szerző első regénye – az ötvenes évek „főzelékszagú gangjain” játszódik, a „kilátástalanság és a reménytelenség története”.

A jelöltek között van a friss Mészöly-díjas Borbély Szilárd Nincstelenek – Már elment a Mesijás? című regényével. A történet „életrajzi fikció”, egy kis szatmári falu zárt, kegyetlen és kilátástalan világában egy kisfiú szemével nézhetünk körbe.

Ennél jóval messzebb, Norvégiában és Szibériában is játszódnak díjra esélyes történetek. Norvégiában él Kun Árpád Boldog észak című regényének főhőse. Kun Árpád műve egy „hamisítatlan nagyregény, amely ismeretlen világokat tesz szívfájdítóan otthonossá a magyar olvasók számára”. Szibériába pedig Szindbád utazik Csabai László regényében, amely a Szindbád, a detektív második része, a már megismert, „csabais” stílusban.

Öt Kossuth-díjas szerző szerepel a tízes listán. Bereményi Géza, Esterházy Péter, Gergely Ágnes, Krasznahorkai László és Takács Zsuzsa. Bereményi Géza Vadnai bébi című regénye a negyvenes és a hetvenes évek Budapestjén játszódik, a főszereplője ea gyönyörű, szőke Éva – Vadnai Bébi. Bereményi „rendetlen prózai életművében” filmnovellák, novellák, dalszövegek mellé került ez a regény. Krasznahorkai László Megy a világ című elbeszéléskötetében a „lenyűgözően tágas Krasznahorkai-mondatokban ismerkedhetünk meg az elbeszéléskötet rejtélyes hősével”.

A tízes lista alapján az Aegon Művészeti Díj hétfős zsűrije konszenzusos szavazással dönti el, ki nyeri majd 2014-ben a díjat.

A 2014-es AEGON Művészeti Díjra esélyes tíz könyv listája, abc-sorrendben:

Bereményi Géza: Vadnai Bébi (Magvető Könyvkiadó)

Borbély Szilárd: Nincstelenek – Már elment a Mesijás? (Kalligram Kiadó)

Csabai László: Szindbád Szibériában (Magvető Könyvkiadó)

Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat (Magvető Könyvkiadó)

Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben (Európa Könyvkiadó)

Krasznahorkai László: Megy a világ (Magvető Könyvkiadó)

Kun Árpád: Boldog észak (Magvető Könyvkiadó)

Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv (Magvető Könyvkiadó)

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben (Kalligram Kiadó)

Tóth Krisztina: Akvárium (Magvető Könyvkiadó)


További információ: http://www.aegondij.hu/
Forrás: Aegon Művészeti Díj kommunikáció