irodalom
A „mém” szót Richard Dawkins oxfordi evolúciós biológus vezette be 1976−os sikerkönyvében, Az önző génben a kulturális (információ)átvitel leírására. A genetikai evolúció analógiájára, de vele nem azonos módon működő „kulturális evolúció” során a mémek − azaz a kultúra apró egységei − agyról agyra vándorolnak azért, hogy minél erőteljesebben gyökeret ereszthessenek bennük. Mém lehet egy dallam, egy építészeti eljárás, egy ruhadivat vagy egy szállóige, valamilyen eszme vagy akár irodalmi alkotás.
A számot a memetika szülőatyja, Richard Dawkins (ford. Palatinus Zsolt) Az elmei vírusai című írása nyitja, majd Daniel C. Dennett (ford. Seress Ákos) azzal kérdéssel foglakozik, hogy a művészet miként segíti az emberiség evolúcióját. Ezt a problémát L. Varga Péter tovább szűkíti az irodalom(tudomány)ra. H. Nagy Péter Mém wars című írásában pedig McGrath Dawkins−kritikájára válaszol.
A Permutáció rovatában Marno János, Gál Ferenc, Sopotnik Zoltán, Deres Kornélia, Vörös István, Végh Attila, Lanczkor Gábor, Nádasdy Ádám versei, Hanula Zsolt, Pál Dániel Levente, Farkas Tibor novellái, Térey Nick Cave−fordításai, valamint Horváth Viktor fordításában John Wilmot: Signor Dildo obszcén költeménye olvasható.
A modulációban Dick Hebdige szociológus Subculture című könyvének egy részlete olvasható Kántor Gyöngyi fordításában. Az írás a reggae szubkultúra történeti, kultúrfilozófiai, hitbeli, zenei hátterével és elterjedésével foglalkozik. Ugyancsak ebben a rovatban olvasható Havasréti József kritikája Gábor Endre televíziós szerkesztő Sztárvadászat című bűnügyi regényéről.
A következő szám az előzetese szerint a kortárs magyar líra dilemmáit igyekszik majd körbejárni.
Szerzők
-- Ughy Szabina --
További írások a rovatból
