Az elnevezést az "ötödik" íz koncepciójának egyik megalkotója és propagátora, Ikeda Kikunae javasolta a huszadik század elején. Mivel kissé elkülönül a többi íztől, így gondoltuk remekül párosítható az elektronikus zenék talán (persze sajnos) még ma is "furának csúfolt" világával.

Továbbra is a gorkiji mottó szellemében dolgozunk, miszerint a hagyományt ugródeszkának és nem kanapénak kell tekinteni. Ennek fényében szeretnénk hidat képezni régi és új között. Szeretnénk, ha hallgatóságunk rácsodálkozna az ezüstszálakkal átszőtt zenetörténetre. Ennek fényében szeretnénk hidat képezni régi és új között. Szeretnénk, ha hallgatóságunk rácsodálkozna az ezüstszálakkal átszőtt zenetörténetre. Szeretnénk, ha idős és fiatal megértené, hogy szeretni érdemes a jelent és a benne jelenleg is alakuló, zajló művészetet, ami a ma emberéhez, a ma emberéért szól.

Fontos a kortársi viselkedés, mert szembesít lényükkel. Fontos, mert a körülöttünk élő művészek általunk is ismert és megélt élményeivel, problémáival foglalkozik. Fontos, mert általa mi magunk is megérthetjük, hogy milyen világban élünk, hogy mi vesz minket körül.

S hogy a kor, amelyben élünk és annak művészete jó-e vagy rossz? Amit ma elültetünk, ki aratja majd le, vagy - lesznek-e egyáltalán aratók? Ezt döntsék el majd a soron következő századok. Nekünk nincs más dolgunk, mint nyitott füllel, esztétikai és értékítélő képességünket kikapcsolva, aktív résztvevőként figyelni az éppen most alakuló, a hagyományát most létrehozó zenére.

Műsor:

Paul Lansky: Idle Chatter
Baráth Bálint: Arcane bloodstain
Szabolcs Keresteš: CLV
Nagy Ákos: Glowing Sky, bent branches 
Baráth Bálint: Suasu animi
Nagy Ákos: Chiaroscuro