A Jégkék címet viselő koncert műsorán Csajkovszkij b-moll zongoraversenye és Sibelius I. szimfóniája hangzik el. A koncertteremben megszülető különleges élményt Bogányi Tibor vezető karmester interpretációja és testvére, Bogányi Gergely Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész virtuozitása garantálja.

Bogányi Gergely a világ hangversenytermeinek egyik legkedveltebb művésze. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel. Újdonság és megtiszteltetés a zenekar életében, hogy ebben az évadban Bogányi Gergelyt az együttes rezidens szólistájaként köszöntheti koncertjein.

Csajkovszkij a b-moll zongoraverseny komponálása idején még igen fiatal volt, ettől a műtől remélte, hogy megteremtheti számára a főállású komponálás lehetőségét. Mentora, Nikolaj Rubinstein akkoriban értéktelennek, vulgárisnak és játszhatatlannak ítélte a művet, és azt tanácsolta a szerzőnek, írja újra az egészet. Csajkovszkij, aki csalódott és dühös volt, csak egyetlen dolgot változtatott meg, kihúzta a címlapról a Rubinsteinnek szóló ajánlást, és újradedikálta a művet Hans von Bülownak, aki eredetinek és érdekesnek találta azt, és a sikeres bostoni bemutató után amerikai turnéján még 139-szer adta elő.

A MÜPA közönsége most Bogányi Gergely zongorajátékával hallhatja a művet. A zenekar a Csajkovszkij-zongoraversennyel a december végén Svájc és Németország neves koncerttermeiben adott nyugat-európai koncertkörútját idézi meg budapesti hallgatósága előtt.



A b-moll zongoraversenyhez hasonlóan Sibelius I. szimfóniája mérföldkő a szerző életében, rengeteg munkát fektetett a komponálásba, s nemhiába, ugyanis ez a mű által vált Európa-szerte ismertté. Az 1899-es bemutatón maga Sibelius dirigálta a Helsinki Szimfonikus Zenekart.

A Pannon Filharmonikusok 11. évadát tölti a Művészetek Palotájában, idén az Öt szín címet viselő koncertsorozatán a közönség öt alkalommal találkozhat a zenekarral.

„A Pannon Filharmonikusokról egy ideje már tudjuk, hogy jók. November 15-én hallott budapesti koncertjük után viszont már nem kérdés: a pécsi székhelyű együttes Magyarország top-zenekara.” (Molnár Szabolcs, Öröm és zene, Fidelio.hu, 2013. november 21.)
 
Zene és képzőművészet inspiratív kapcsolatán alapul a Pannon Filharmonikusok és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány együttműködése, mely a művészetekről való közös gondolkodás igényének talaján fogant. Az összefogás keretében az alapítvány a zenekar budapesti koncertsorozatának minden állomásához rendelkezésre bocsát egy kortárs festményt saját gyűjteményéből.

Az alkotásokat a zenekar és az alapítvány közösen választotta ki, a képek szorosan illeszkednek a társulat koncertjein elhangzó művek zenei témájához. A festményeket a kapcsolódó hangversenyek estéjén kiállítják a Művészetek Palotájában, így a közönség is megérezheti képzőművészet és zene szoros kapcsolatát. A képek együtt is láthatók lesznek egy közös tárlaton 2014 tavaszán, a  KOGART-Házban.

A 2014. január 24-i koncert oly módon rendhagyó állomása a sorozatnak, hogy ez alkalomra Zászkaliczky Ágnes kortárs festőművész készített egy képet a Pannon Filharmonikusok közvetlen felkérésére.
 
A műsor:
 
Öt szín: Jégkék
2014. 01. 24., péntek 19.30h
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
 
Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny
Sibelius: I. szimfónia (e-moll)
 
Közreműködik:     Bogányi Gergely – zongora
Vezényel:             Bogányi Tibor
 
 
Jegyek még kaphatók a Művészetek Palotája jegyirodáiban, a jegymester.hu webáruházban és a Ticket Expressz jegyirodáiban országszerte.
 
 
A bérletsorozat következő koncertjei
 
Öt szín: Üvegzöld
2014. március 7., péntek, 19.30
 
Műsor:

Mozart: g-moll szimfónia K.183
Terényi Ede: „Jazz” - hárfaverseny
Schumann: III. „Rajnai” szimfónia (Esz-dúr)

Közreműködik:

Vígh Andrea – hárfa
Vezényel: Ola Rudner
 
Mozart g-moll szimfóniája láttán talán sokakban a K.550-es jegyzékszámú szimfónia népszerű dallama idéződik fel, ezúttal azonban nem ezt hallhatjuk, hanem a Sturm und Drang korszakban keletkezett testvérét, a ritkábban játszott „kis” g-moll szimfóniát.

A koncert kétségtelenül legérdekesebbnek ígérkező műsorszáma Terényi Ede „Jazz” - hárfaversenye. A kolozsvári komponista, aki a legkülönbözőbb szerzőknek írt már hommage-okat, e művével Gershwin előtt tiszteleg. Eltér a hárfaversenyek megszokott lírai hangjától, a nagybőgőt is szólisztikusan alkalmazza, és a xilofon is nagy szerephez jut.

Beszámolóiból tudjuk, hogy Schumannra nagy hatást gyakorolt a kölni dóm. Aki valaha járt benne, látta gigantikus méreteit, megértheti, miért nyűgözte le annyira a komponistát. Harmadik szimfóniájának ötlete, melyet a Rajna-menti városba, Düsseldorfba költözése után nagyon rövid idő alatt vetett papírra, a kölni dóm megpillantásakor merült fel benne, így nem meglepő, hogy a szokatlan módon öt tételes mű rejtett programja is a székesegyházhoz kapcsolódik.

Jegyárak: 5990 › 4990 › 3990 › 1000
 
Öt szín: Tűzvörös
2014. április 11., péntek, 19.30
 
Műsor:
Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen
Beethoven: Hármasverseny
Dvořak: Klid (Csendes erdők)
Sztravinszkij: A tűzmadár – szvit (1919)
Közreműködik: Baráti Kristóf – hegedű, Várdai István – gordonka, Várjon Dénes – zongora
Vezényel: Vass András
 
Muszorgszkij az első komoly zenekari kompozíciójának tartotta az Éj a kopár hegyen című művét, azonban tanárának, Balakirevnek kifogásai voltak, így sokáig fiókja mélyén hevert, mostoha sorsra száműzve, és napjainkban sem hallható az eredeti verziójában. Rimszkij-Korszakov átdolgozásában vált ismertté, aki nemcsak újrahangszerelte, hanem formai változtatásokat is alkalmazott.

A boszorkányszombat látomásos világa a fiatal Muszorgszkijnál sokkal hátborzongatóbb, és az első megfogalmazás sokkal merészebb zenei újításokat tartalmaz, mint az ismert változat.

Szerencsésebb sorsú volt Sztravinszkij baletthez írt kísérőzenéje, A tűzmadár. Fiatal szerzőjének meghozta a nagy sikert és áttörést, egy csapásra ismertté vált. Akárcsak Muszorgszkij boszorkái, A tűzmadár története is a népi mondavilágból ered, szláv mese a csodamadárról,  varázslóról, hercegről és hercegkisasszonyokról.

Beethoven Hármasversenye, de különösen Dvořák Csendes erdők című műve csellóra és zenekarra a klasszikus harmóniát, nyugvópontot képviseli a műsorban, mintegy ellenpontjaként a két másik kompozíciónak.

Jegyárak: 5990 › 4990 › 3990 › 1000
 
 
Öt szín: Aranyokker
2014. május 16., péntek, 19.30
 
Műsor:
Orbán György: 4. szerenád
Dohnányi Ernő: Koncertdarab gordonkára és zenekarra
Richard Strauss: Don Quixote - fantasztikus változatok egy lovagi témára
Közreműködik: Fenyő László – gordonka
Vezényel: Bogányi Tibor
 
Orbán György a stílusok keveredését nem tartja az ördögtől valónak. 4. szerenádjában „megszólal a korai Stravinsky, aztán Sosztakovics, bizonyos jazz-elemek, majd a filmzeneszerző Nino Rota, és még Tom és Jerry is” – írja egy kritikusa.

A szerző szándéka „tisztelgés Bartók és Mahler előtt a pentatónia szellemében”, s tegyük hozzá: bevált eszközökkel, a már járt utat el nem hagyva.

Konzervatív zeneszerző Dohnányi Ernő is, aki fiatalon a brahmsi vonalon indult el, és ettől soha nem távolodott el annyira, mint kortársa, Bartók. Az op.12 lényegét tekintve egy egybekomponált három tételes csellóverseny, és már a címadás: Konzertstück is Schumannt idézi. A hangulata közel áll az utóbbi szerző és Dvořák csellóversenyéhez.

A cselló főszerepet kap a Don Quixote című szimfonikus költeményben is, Strauss ezzel az instrumentummal személyesíti meg a habókos lovagot. Kalandjait könnyedén nyomon követhetjük, a zene érzékletesen festi le a hadseregnek gondolt juhnyájjal, a varázslónak nézett bencés szerzetesekkel, vagy éppen az óriásnak vizionált szélmalmokkal folytatott csatározásait.

Jegyárak: 5990 › 4990 › 3990 › 1000