A zeneszerző az MTI-nek elmondta, hogy a bemutatót eredetileg négy szezonnal korábbra tűzték ki. Visszatekintve úgy gondolja, ma már nehéz megmondani, milyen tapasztalatokkal lenne gazdagabb, ha meg lett volna premier, és mennyit hasznosíthatna belőle a következő nagy munkájában. "Annyi biztos, hogy az elmúlt időszakban sokat csiszolódott az opera" – tette hozzá. 
    
Megjegyezte, hogy a dramatikus konstrukció "hihetetlenül sokrétű, szokatlanul bonyolult". A librettó alaphelyzete Alekszandr Blok híres orosz költő Komédiásdi című színművéből származik: a dúsgazdag spiritiszta orosz herceg vendégül hív egy olasz commedia dell'arte társulatot báli vendégei mulattatására. Selmeczi György szerint érdekes látni a próbákon, hogy ez a sokkal korábbi időkből való történet miként fedi le a jelenkor problémáit.
    
A zeneszerző hangsúlyozta: nyilvánvalóvá tette, hogy nem foglalkoztatja az epigonizmus vádja, célja a zenetörténeti folytonosság. "Mindig zenetörténeti kötődésről, zeneszerzői attitűdről beszélek. Nem is a közönség kegyeinek kereséséről van szó. Könnyű eset vagyok, mert előre bemondom azokat a szerzőket, akik a közönség eszébe jutnak például a Szirén című operám vagy e mű hallatán." 
    
Selmeczi György megjegyezte, a Spiritiszták zenei anyaga rendkívül könnyedén utat talál az előadókhoz. Cser Krisztián, Gábor Géza, Hámori Szabolcs, Sándor Árpád Pasztircsák Polina, Kovács István és Pataki Adorján énekli a főszerepeket. A tervező Zeke Edit. 
    
"A délszaki veszélyes derű – a komédiások – és az orosz intellektuális depresszió találkozik a színpadon. Így rendkívül látványos előadásra számíthat a néző, mert oly mértékben tartalmi elem az előző századforduló orosz világa, hogy annak külsőségei sem maradhattak el" – mutatott rá a zeneszerző. 
    
Az opera alapvetően olasz nyelvű. "A műfaj "anyanyelvének" akusztikája, dallamképző ereje miatt választottam az olaszt, de az egyik nagy drámai jelenet és a második felvonás prológusa orosz nyelvű – tért ki rá.
    
Magyar nyelvű lesz viszont Selmeczi György következő operája, amelyet a Miskolci Operafesztivál megrendelésére komponál. Herczeg Ferenc Bizánc című drámájából készül a darab. "Csaknem készen vagyok, bár a hangszerelés egy része még hátra van, de már a megvalósítás részleteiről folyik a párbeszéd a szervezőkkel. Ebben a műben a magyar nyelv prozódiája a meghatározó."  
    
A dráma máig élő problémát vet fel – fogalmazott a zeneszerző – azt, hogyha szembefordulunk egymással, ahogy Bizáncban a nyugati kereszténység a keletivel, az az európai gondolatot számolja fel. 
    
A Spiritisztákhoz visszatérve azt emelte ki, hogy a bemutató reménybeli végeredménye egy sokrétű látlelet lehet az európai lélek végtelen gazdagságáról.