Laibach-koncert jövő áprilisban az A38 hajón / PRAE.HU

A nyolcvanas évek legelején alakult, akkor még jugoszláviai csoport elemi hatást gyakorolt a korszak gondolkodásmódjára. A Frankie Goes To Hollywoodtól a Rammsteinen át Marilyn Mansonig és a Nine Inch Nailsig számtalan zenekar és zenei irányzat táplálkozik a laibachi örökségből, akár a látványelemekre, akár a zenére, akár a szövegekre gondolunk.

Egy Ljubljanához közeli bányászvárosból, Trbovljéből indultak, eredetileg képzőművész csoportként, nevüket Ljubljana német elnevezéséből vették. A csoport később - egyéb színházi és képzőművészeti kezdeményezésekkel egybeolvadva - NSK, azaz Neue Slowenische Kunst néven valóságos művészi állammá nőtte ki magát, és a Laibach eme összművészeti szerveződés zenei leágazásává alakult.

Már korai koncertjeik és performanszaik botrányt okoztak Jugoszláviában, ahol a náci jelképekkel kokettáló társulat az önmagát a partizánmítosszal megalapozó jugoszláv állam szívébe talált. A betiltások és hatósági eljárások ellenére a Laibach 1985-től kezdve lemezeket adhatott ki, és nemzetközi hírnevük is egyre nőtt, amikor 1987-ben a Mute-nál (a Depeche Mode és Nick Cave kiadójánál) megjelent az Opus Dei album. A lemezen található indusztriál feldolgozásoknak, például az osztrák Opus rockhimnusza, a Life Is Life vagy a Queen One Visionjének metálos-wagneriánus-pszeudonáci átértelmezéseinek komoly hírük ment.

A kitalált neveken működő alapítók és tagok zenéje idővel fogyaszthatóbbá, leginkább a technóba hajlóvá vált, ezzel együtt tudatosan használták a popkultúra produkcióit. Megjelentették a Sympathy for the Devilt, amely a híres Rolling Stones-szám egy nagylemezre való különböző indusztriál-hangulatú feldolgozása, vagy a Let It Be-t, amely az egykori Beatles-klasszikus teljes átköltése (olyannyira, hogy McCartney sem ismert rá).

A 2004-ben megjelent életmű-összegző válogatáslemez, az Anthems és az azt követő amerikai turné újra a figyelem középpontjába állította a Laibach-ot. A turnéról készült Divided States of America DVD erőteljes dokumentuma annak, hogy a zenekar ismét eltalálta a közhangulatot, a szeptember 11. utáni összamerikai félelmet és bizonytalanságot. A 2006-os Volk tizenhárom állam (köztük a Vatikán), ráadásként az NSK hivatalos himnuszát tartalmazza, természetesen a megszokott indusztriál-techno átdolgozásban. A 2008-ban kiadott Laibachkunstderfugén J. S. Bach műveit értelmezték újra, tavaly az ironikus-parodisztikus sci-fi, az Iron Sky filmzenéjével mindent összehordtak, amit valaha alkottak és a feje tetejére állították.

A Laibach 2009-ben járt utoljára az A38-on, akkor az NSK-Laibach zenekar-közösség alapításának harmincadik évfordulóját ünnepelte, amelyet tárlat és performansz is kísért a Kiállítótérben.

zene

Szerzők

További írások a rovatból

Más művészeti ágakról