A Shakespeare-kritika kezdetei a modern irodalomkritika kezdeteit jelentik. Számtalan máig meghatározó kérdéscsoport ezen a "gyakorlótelepen" mutatkozott be először. Milyen normák alapján ítéljen a kritikus? Milyen tekintélyre tarthat számot az ítélete? Mennyiben tulajdonítsunk magyarázó értéket a történeti szempontoknak? Összeegyeztethetőek-e az ízlés és a történetiség szempontjai? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a művek esztétikai és politikai aspektusai? Hogyan befolyásolja a szövegkritika az értelmezést? Számít-e, hogy milyen kiadásban olvasunk egy művet? Elválasztható-e egymástól, megvan-e egymás nélkül kultusz és kritika? Hogyan viszonyul egymáshoz egy dráma színpadi és könyvbe kötött élete? Költészetként olvassuk Shakespeare műveit, vagy előadások folyton változó nyersanyagaként? A jellemeket helyezzük-e a vizsgálat középpontjába, vagy a cselekmény felépítését?

Hasonló kérdések egész sorának átgondolását segítik az itt összegyűjtött kritikai szövegek a brit értelmezési hagyomány 1710-es évektől 1810-es évekig terjedő szakaszából. Alexander Pope, Samuel Johnson, William Richardson, Thomas Warton, Samuel Taylor Coleridge, Charles Lamb és William Hazlitt legfontosabb idevágó szövegei korábban legfeljebb kivonatosan voltak elérhetőek magyarul. Jelen kötet a teljes szövegeket kínálja az olvasónak – az értelmezést segítő jegyzetekkel és részletes kísérőtanulmányokkal.

TARTALOM

• Köszönetnyilvánítás
• Gárdos Bálint: Ízlés és tekintély – Pope Shakespeare-kiadása
• Alexander Pope: Szerkesztői előszó Shakespeare összes műveihez (1725) 
• Gárdos Bálint: "A kérdést vitára bocsátva" – Samuel Johnson Shakespeare-értelmezése
• Samuel Johnson: Előszó Shakespeare műveihez (1765)
• Ruttkay Veronika: A skót felvilágosodás irodalomkritikusa – William Richardson 
• William Richardson: Esszé Sir John Falstaff drámai jelleméről (1780)
• Gárdos Bálint: Thomas Warton, az Erzsébet-kor és az angol irodalomtörténet-írás kezdetei
• Thomas Warton: Az angol költészet története – Részlet a harmadik kötetből (1781)
• Gárdos Bálint: Dráma mint költészet és színház – Charles Lamb Shakespeare-esszéjéhez
• Charles Lamb: Shakespeare tragédiáiról, színpadi megjelenítésre való alkalmasságuk szempontjából (1812)
• Gárdos Bálint: A leglegebb – Hazlitt Lear-esszéjéhez
• William Hazlitt: Lear (1817)
• Gárdos Bálint: Politikai esztétika – Hazlitt Coriolanus-értelmezéséhez
• William Hazlitt: Coriolanus (1817)
• Gárdos Bálint: Alulnézetből – Hazlitt A velencei kalmárról
• William Hazlitt: A velencei kalmár (1817)
• Gárdos Bálint: A reneszánsz mint ősrobbanás – Hazlitt az Erzsébet-korról
• William Hazlitt: Előszó az Erzsébet korszak irodalmáról szóló előadásokhoz
• Ruttkay Veronika: Samuel Taylor Coleridge Shakespeare költészetéről
• Samuel Taylor Coleridge: Biographia Literaria – 15. fejezet. A költői erő konkrét jeleinek megvilágítása Shakespeare Venus és Adonis és Lucretia meggyalázása című költeményeinek elemzésén keresztül