bezár
 

film

2008. 11. 12.
Dokszerda Filmklub indul a DocuArt Kocsiszínben
A magyar dokumentumfilmek klasszikusai kéthetente szerdán este 7-től
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Dokszerda Filmklub indul a DocuArt Kocsiszínben A DocuArt Kocsiszínben útjára induló fimklub programjában vetítésre kerülő dokumentumfilmek éppen azok, amelyeknek címét rengetegen ismerik, de magukat a filmeket már annál kevesebben.
Ilyen formán ezek az alkotások a magyar dokumentumfilmezés kult-darabjai. A szervezők kronológikus sorrendben vetített klasszikusok segítségével próbáljuk meg felrajzolni azt az utat, amelyet a dokumentumfilm Magyarországon az ’50-es évektől bejárt. Az utat, mely napjaink dokumentumfilmjeihez vezetett, és remélhetőleg még hosszan kanyarog tovább. 

A sorozat ezen a héten szerdán 19 órai kezdettel különleges vetítéssel indul: egy héttel Szőts István halálának (1998. november 5.) tizedik évfordulója után levetítik az örök "tiltott" kategóriás, legendás rendező két filmjét, a Kövek, várak, embereket és a Hallstatti balladát. Jelen lesz Gyenes Mária, Szőts István özvegye, akivel a vetítés után Pintér Judit filmesztéta beszélget.
 
Dokszerda Filmklub kéthtente szerdán este 7-től
Helyszín: DocuArt Kocsiszín, Budapest, Ráday utca 18. - Erkel utca 15. (Bejárat az Erkel utca felől)
Belépő: 400 Ft
A DocuArt Kocsiszín többi programjáról információ:
http://docuart.hu/docuart/


A Dokszerda Filmklub programja:

2008. nov. 12. - Szőts István: Kövek, várak, emberek (1953) és Hallstatti ballada (1960)

Meghívott előadó: Gyenes Mária, Szőts István özvegye és Pintér Judit, filmkritikus

prae.hu

„Szőts egyetlen magyar falu, Hollókő látszólag provinciális népszokásait is az egész nép életét, gondolkodásmódját, múltját tükröző módon örökítette meg. A Kövek, várak, emberek egy ünnepnapot mutat be. A történelem, a több évszázados kultúra, a legendák, a népszokások elemei mégis úgy rétegzõdnek egymásra a filmben, mint az elsõ kockákon látható Rákóczi-fán az évgyűrűk.” Fazekas Eszter – Pintér Judit 


2008. nov. 26. - Kovács András: Nehéz emberek (1964)

Meghívott előadó: Kovács András rendező

„A cselekvő, reformista filmeknek tevékeny hősökre volt szükségük. Kovács András 1965-ben egy Népszabadság-interjúsorozat alapján készítette el dokumentarista vitafilmjét. A Nehéz emberek beszédes címe vívódó, újítani kívánó hőseire utal, akiket a bürokrácia és az ingerszegény környezet minduntalan visszavet ötleteik kiteljesítésében, találmányaik megvalósításában.” Varga Balázs 


2008. dec. 10. - Elek Judit: Meddig él az ember? I. – II. (1968)

Meghívott előadó: Elek Judit rendező

„Egy emberöltő választja el a két főhőst. Az idős munkás ma dolgozik utoljára. Hogyan telik napja, és hogyan telik el élete első nyugdíjas napja - erről szól a film első tétele. A második tétel egy ipari tanulónak készülő parasztfiú utolsó napja otthonában, majd első napja munkahelyén. Ami időben a kettő között van, az talán maga az élet...” Port.hu 


2009. jan. 7. - Szomjas György: Nászutak (1970)

Meghívott előadó: Szomjas György rendező

„A film egy sajátos beltenyészet: a pesti "digózó" szubkultúra megismertetésére vállalkozik. A digózó lányok típusainak felsorakoztatásából, az egymásra következő interjúkból egyfajta képet kapunk arról, hogy miféle indítékok vezetik ezt az életvitelt.” BBS Katalógus 


2009. jan. 21. - Gulyás Gyula – Gulyás János: Ne sápadj!(1981)

Meghívott előadó: Gulyás Gyula és Gulyás János rendezők

„… a maga útját járó szerzőpárosnak most bemutatott Ne sápadj! című „filmszociográfiája” alighanem legérettebb alkotása. Annak, aki alkotói útjukat figyelemmel kísérte és hajlamos volt szenvedő hőseik sorát más szerzők „cselekvő hőseivel” szembeállítani, most meglepve kell tapasztalnia, hogy ezúttal „cselekvő hős” áll filmjük középpontjában, olyan hős, akinek legfőbb üzenetét a film címe így foglalja össze „Ne sápadj!” Azaz: merjél élni!” Szilágyi Ákos 


2009. febr. 4. - Gyarmathy Lívia: Együttélés (1982)

Meghívott előadó: Gyarmathy Lívia rendező

„Az Együttélés „főszereplői”, a szülők, a rokonok szeretik gyermekeiket, szeretik a házasulandó fiatalokat, – tulajdonképpen egy esküvő a film „története”. Rendes a menyasszony és rendes a vőlegény is, csak egyetlen felhő árnyékolja be a házasság, de főképpen a családok boldogságát: a lány családjának nézőpontjából az, hogy a vőlegény székely fiú, a fiú családjának szemszögéből pedig az, hogy a menyasszony német lány.” Zalán Vince 


2009. febr. 18. - Hartai–Dér: Szépleányok (1986)

Meghívott előadó: Hartai László rendező

„Az ötven év kihagyás után megrendezett első magyar szépségverseny győztesének tragédiájáról készült Szépleányokat 1987-ben több mint hatszáznegyvenezren látták a mozikban.” Varga Balázs 


MÁRCIUS 4-ÉN A DIALEKTUS FESZTIVÁL PROGRAMJAI MIATT NINCS VETÍTÉS! 


2009. márc. 18. - Schiffer Pál: Elektra, avagy „Bevezetés a kapitalizmus politikai gazdaságtanába” (1992-1995)

Meghívott előadó: Köllő János szociológus

„Az Elektra film a piacon vállalkozó ember egyáltalán nem görbe tükre.

Az utcára löknek egy csapat embert, valamikori brigádot. Barátokként elhatározzák, hogy nem hagyják magukat, összefognak, és volt brigádvezetőjükkel az élen Kft-t alakítanak. És a vállalkozásba belebukik a gyenge, kihasználtatik az élhetetlen, felőrlődik a tehetségtelenebb, belebetegszik az érzékeny, és meggazdagszik az élelmes, aki lelkileg belerokkan a saját élelmességébe, de talán kigyógyul abból, mert meg tudja fizetni a gyógymódokat.” Andor Tamás 


2009. ápr. 1. - Almási Tamás: Tehetetlenül (1998)

Meghívott előadó: Almási Tamás rendező

„A Tehetetlenül tananyag, a dokumentumfilm klasszikusa. A lehető legjobb pillanatban foglalta össze tíz év és kilenc film tudását: ma már látszik, hogy a pusztulásnak, a leépülésnek, a kényszerű változásnak új minősége már nem lesz. A küzdelem a megkapaszkodásért még évekig eltarthat, és sokaknak nem is sikerül majd, de már mindent láttunk, ami a rendszerváltásban látható volt: a történet dramaturgiailag véget ért. Még megragadható viszont mindaz, amit a felépülő új világ gondosan le fog meszelni: a hétköznapi kiszolgáltatottságok és a bizonytalanságok maszatos, ragadós rettenete.” Simó György 


2009. ápr. 15. - Mohi Sándor: Ahogy az Isten elrendeli … - Olga filmje (2000)

Meghívott előadó: Mohi Sándor rendező

„… Mohi Sándor Ahogy az Isten elrendeli… - Olga filmje című alkotása … szerény eszközeivel túl tudott lépni a szociográfiai dokumentáción, mert az arcok, a gesztusok érzékeny, ezúttal – „non fiction” ide vagy oda, azt mondanám – művészi felvételével, fotózásával a ki nem mondott szavakat is közvetíteni tudta. Eszköztelen eszközeivel bejuttatja a nézőt egy cigány nagycsalád vagy inkább egy szerteágazó családi együttes bonyolult és rejtelmes viszonyai közé, és apránként érthetővé teszi azt, ami egyébként egyáltalán nem érthető. A csábító és szép hangú Olga hamisságain, igazságain, féligazságain és füllentésein (meg a többiekén) átcsillan a társadalmilag (is) meghatározott sorsszerűség érzete és elfogadása, a megadás hajlama egy olyan népcsoportnál, amely úgy tudja, mindig is oly módon élt, ahogy az Isten elrendeli…”, s meggyőződése szerint oka van rá, hogy ma is úgy éljen.” Ormos Mária 
 

nyomtat

Szerzők

-- Forgács Nóra Kinga --


További írások a rovatból

Sírtunk Cannes-ban az Un Certain Regard izlandi nyitófilmjén
George Miller: Furiosa – Történet a Mad Maxből
Luca Guadagnino: Challengers
Csáki László: Kék Pelikan


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés