építészet
2013. 11. 12.
A legmagasabb épület a WTC-utódtorony
Hivatalosan is az Egyesült Államok legmagasabb épülete lett a 2001. szeptember 11-i terrortámadás következtében New Yorkban ledőlt ikertornyok helyén felhúzandó épületegyüttes legmagasabb tornya, a One World Trade Center.
Erről kedden határozott az épületek hivatalos magasságának elbírálásában illetékes Magas Épületek és Városi Élőhely Tanácsa.
A One World Trade Center magassága - az amerikai függetlenség kikiáltásának évére utalva - 1776 láb, azaz 541 méter lett. A testület határozata nyomán nemcsak Amerika, hanem az egész nyugati félteke legmagasabb épületévé vált, átvéve a vezető helyet a 442 méter magas chicagói Willis-toronytól (volt Sears-toronytól), amely 1974 óta büszkélkedhetett ezzel a címmel.
Ezzel csaknem négy évtizedes megszakítás után ismét az Egyesült Államok legnépesebb városában magasodik az ország legnagyobbnak tekintett toronyháza.
A One World Trade Center méreteinek elbírálása heves viták tárgyát képezte, mivel csaknem 122 méteres csúcsépítménye (a kritikusok szerint egyszerűen antennaárboca) nélkül a New York-i felhőkarcoló nem éri el chicagói vetélytársának magasságát.
Az ügy eldöntésére hivatott testület péntek óta tanácskozott arról, hogy elfogadja-e az épület vezető építésze, David Childs érvelését, miszerint a csúcs is részét képezi az épületnek, mert az kifejezetten azzal a céllal épült, hogy a magassága elérje a szimbolikus 1776 lábat.
A The New York Times ugyanakkor maga is megjegyezte, hogy érvelésében Childs is az "antenna" kifejezést használta.
Az új amerikai csúcstorony ugyanakkor messze elmarad a világrekordot 828 méterrel tartó dubaji Burdzs Kalifától. A világ legmagasabb, még épülő építészeti alkotása a szaúd-arábiai Dzsidda leendő Királyság Tornya, amely ha elkészül, egy kilométer magas lesz.
A One World Trade Center építése mindazonáltal még nem fejeződött be, a becslések szerint mintegy 3 milliárd dollárból felépülő tornyot csak jövőre fogják átadni. A 104 emeletes épület 278 ezer négyzetméternyi irodát, egy kilátót, valamint üzleteket és éttermeket foglal majd magában.
A korábban Szabadságtoronynak nevezett New York-i épület egyike annak a négy felhőkarcolónak, amelyek az ikertornyok helyén fognak állni.
A One World Trade Center magassága - az amerikai függetlenség kikiáltásának évére utalva - 1776 láb, azaz 541 méter lett. A testület határozata nyomán nemcsak Amerika, hanem az egész nyugati félteke legmagasabb épületévé vált, átvéve a vezető helyet a 442 méter magas chicagói Willis-toronytól (volt Sears-toronytól), amely 1974 óta büszkélkedhetett ezzel a címmel.
Ezzel csaknem négy évtizedes megszakítás után ismét az Egyesült Államok legnépesebb városában magasodik az ország legnagyobbnak tekintett toronyháza.
A One World Trade Center méreteinek elbírálása heves viták tárgyát képezte, mivel csaknem 122 méteres csúcsépítménye (a kritikusok szerint egyszerűen antennaárboca) nélkül a New York-i felhőkarcoló nem éri el chicagói vetélytársának magasságát.
Az ügy eldöntésére hivatott testület péntek óta tanácskozott arról, hogy elfogadja-e az épület vezető építésze, David Childs érvelését, miszerint a csúcs is részét képezi az épületnek, mert az kifejezetten azzal a céllal épült, hogy a magassága elérje a szimbolikus 1776 lábat.
A The New York Times ugyanakkor maga is megjegyezte, hogy érvelésében Childs is az "antenna" kifejezést használta.
Az új amerikai csúcstorony ugyanakkor messze elmarad a világrekordot 828 méterrel tartó dubaji Burdzs Kalifától. A világ legmagasabb, még épülő építészeti alkotása a szaúd-arábiai Dzsidda leendő Királyság Tornya, amely ha elkészül, egy kilométer magas lesz.
A One World Trade Center építése mindazonáltal még nem fejeződött be, a becslések szerint mintegy 3 milliárd dollárból felépülő tornyot csak jövőre fogják átadni. A 104 emeletes épület 278 ezer négyzetméternyi irodát, egy kilátót, valamint üzleteket és éttermeket foglal majd magában.
A korábban Szabadságtoronynak nevezett New York-i épület egyike annak a négy felhőkarcolónak, amelyek az ikertornyok helyén fognak állni.
További írások a rovatból
Reflexió a girlscanscan Tripping on Modernist Monuments című kiállításáról